Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Az ördögimádó (sőt, -idéző!) rockzene, a Dungeons & Dragons és a szekuláris rajzfilmek mellett az amerikai keresztyén sátánpánik a videojátékokat is szerette volna betiltatni. Néhány városban vagy városnegyedben sikerrel is jártak (értsd: bezártak játéktermeket), és ez ellen efféle módon próbálták felvenni a harcot a médium kedvelői, akik szerint a videojátékok mégsem vezettek a drogfogyasztás rémületes tempójú terjedéséhez.

Forrás: Video Games Player 1982/Ősz. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Egyetlen szó sem utal rá, hogy a World of Warcraft (egyébként egy notóriusan alacsony gépigényű játék) bármiben is kihasználná e processzorok extra tudását az alapokon túl – a reklám egyszerűen hagyja, hogy agyunk összekösse a nemlétező pontokat.


Forrás: Retro Gamer #035. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Talán senkit nem lep meg, hogy a Beeshu Zoomer valójában nem egy újgenerációs kontroller volt, hanem egy közel használhatatlan nyomorúság. A hirdetés legnagyobb kamuja pedig az „életmentő lassító gomb” említése: ez gyakorlatilag a Start gombot aktiválta igen sűrűn, ami még a legjobb esetben is a lehető legirritálóbb módon lassította a képkockák tempóját, de sok játékban mondjuk a térképet vagy a karaktermenüt nyitotta meg minden egyes frame után...

Forrás: Video Games and Computer Entertainment 1988/12. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Ha jól értelmezem, az újság tényleges készítőinek a véleményét nem tartalmazta a díjkiosztó – pedig hát, ha jugoszláv újság is szerepelt a „konstrukciók szellemi színvonalát” osztályozó orgánumok között, hát talán a Commodore Újság is mondhatott volna ítéletet. Például az Apricot XN-ről, legyen az bármi is...

Forrás: Commodore Újság 1987/01. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

Oké, a moziszerű tálalás terén tényleg nem lehetett belekötni a Cyberia 2-be, de hogy a játékmenetet új szintre emelte volna, az bizony szemenszedett hazugság. A játék jó 90%-ában csak a gyönyörű renderelt-animált videón kellett a célkeresztet mozgatni, a fennmaradó egytized játékidőt pedig egészen rossz kalandjátékos részek töltötték ki. Mindegy – akkor és ott ez is elég volt hozzá, hogy az elejétől a végéig lélegzetvisszafojtva játsszam végig egy osztálytársam CD-olvasóval szerelt gépén!


Forrás: PC Entertainment 1996/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Mai szemmel nézve e nem lehet más, mintsem maró szatíra. Ez a magazinoldal azonban 1978-ban készült, így a magam részéről biztosra veszem, hogy azt mindenki komolyan gondolta: az újság készítői ugyanúgy, mint az éppen fontos dolgokról informált nyájas olvasó.

Forrás: Creative Computing 1978/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Commodore 64-es Neptune’s Daughters kivételével nem nagyon ismerem ezeket a játékokat, de az így is megállapítható, hogy 1983-hoz képest kifejezetten igényes és informatív hirdetésről van szó.


Forrás: Computer & Video Games #028. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Spot Goes to Hollywood a harmadik videojáték volt, amit a 7 Up finanszírozott (még akkor is, ha ezt jogi okokból az európai verziókban nem lehetett megemlíteni). Látványos volt, szó se róla, de az izometrikus platformjátékok minden játszhatósági problémáját felmutatta, ráadásul a PlayStationre és Saturnra készült verziókat sikerült a Super Mario 64 után kiadni, ami finoman szólva sem tett jót eladásainak.

Forrás: Ultimate Game Players 1996/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Olimpiádé helyett ez valójában brit házibajnokság volt, de messze a legmeghökkentőbb a versenykiírásban az, hogy mindenki a saját kedvenc játékaiban mérettethette meg magát. Ez a tökéletes megoldás a csalások elkerülésére!

Forrás: Total 1992/04. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Mai kérdésünk: szafárit a bőrboltban?! egész pontosan mi látható a hölgy kezében?


Forrás: Interpress Magazin 1976/01. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.