Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Az Atari programozója, Alan Moss dolgozik vadul a Super Breakout Atari 5200-as verzióján 1982-ben. Mivel a cég e játékot mellékelte minden eladott gép mellé, fontos munka volt ez; igaz, hiába volt szép és jó az 1978-as eredeti verzió portja, lényegében semmit nem tudott megmutatni a drága masina képességeiből, így azt jószerivel minden vásárló csalódásként élte meg.
Forrás: avtavr. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.
Szemléztem már az Amstrad-tematikájú Amtix magazin nagyszerű térképeiből, és most itt van egy újabb darab, amelyen a kiolvashatatlan logójú Alien 8 teljes világa mutatkozik be. Apró érdekesség, hogy a képet alkotó Wil Overtont közel 15 évvel később egy másik, akkor épp a Perfect Darkkal kapcsolatos magazinrajza miatt leigazolta az ezt a játékot is fejlesztő Rare stúdió.
Forrás: Amtix #02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Szégyen, hogy az emberek még ma sem tudják megjegyezni, hogy a termék neve Apple Watch és nem Apple Clock...
Forrás: BYTE 1979/05. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Minden ismeretlen japán játék hirdetése egy külön kaland: vajon mit talál az ember, ha megpróbál utánanézni a programnak? Esetünkben meglepően sokat, a Saturnra megjelent Find Love 2: Rhapsody ugyanis a nyilvánvaló csajozós tartalmon túl is érdekes. A játékban magában egy harmadikos gimnazistát alakítunk, akinek egy teljes nyár áll rendelkezésére, hogy, nyilván, megtalálja a szerelmet. Ebben elsősorban az segít neki, hogy egy kizárólag gyönyörű lányok által lakott társasház menedzsereként dolgozik – mindezt RPG-módra fejleszthető skillek, szabadon alakítható és többféle hevességgel megközelíthető párbeszédek és rengeteg felkereshető helyszín teszi érdekessé.
A játék azonban nem csak egy előddel rendelkezik, hanem egy meghökkentően hosszú múltra visszatekintő széria egyik darabjáról van szó. Az egész sorozatot a Zenkoku Seifuku Bishoujo Grand Prix nevű PC-s képgyűjtemény indította be, ami egy CD-n több száz anime-stílusú rajzot kínált fel a vásárlóknak yokohamai illetőségű (és fantázia-szülte) leányokról. A siker azonnali volt, így ezt öt további képgyűjtemény követte, majd egy hetedik pakk is megérkezett – ez már három lemezből állt, amelyekre az olvasók (játékosok?) szavazhattak. (Ha bárkit is érdekel, a versenyt Kyoko Ikuzawa nyerte.)
Az 1996-os dömping után a következő évben sem pihentek az alkotók: Seigura 97 címen újabb öt csomag született, amelyeket nyomtatott művészeti albumok, regények, rádiójátékok, zenei albumok és mangák követtek, a hivatalos rajongói klubnak pedig még saját magazinja is volt. Az óriási sikert összesen hat játék követte: a PC-re megjelentek a pornóra koncentrálrak, amit egyszerű képkirakós minijátékok dobtak fel, a Saturnra kiadottak viszont randiszimulátorok voltak, egyre mélyebb játékrendszerekkel. A legfurább mindenképp a Find Love EX2 alcímet viselő kiadás volt, amely minden indoklás nélkül a szacharinos jelen helyett egy alternatív történelmi világban játszódott, mégpedig egy, az amerikaiak által szétbombázott, és lakhatatlanná vált Japánban. A megszállók elleni lázadást kell vezetnünk, amelyben számtalan, különféle szexuális kísérletek áldozatává vált, és mellékesen ezek során mágikus képességekre szert tett ledér hölgy segíti munkánkat...
Forrás: Dreamcast Magazine 1998.11.27. A bejegyzéshez jelenleg 12 hozzászólás van.
A Western Electronic telefongyártó cég reklámrajza (átrajzolt fotója?), amely a „Hófehérke és a megszámlálhatatlan törpe” szlogennel került magazinokba és reklámtáblákra. A kampány 1956-ban futott, amikor elképzelhetetlen volt, hogy az ilyen jellegű munkát ne nők végezzék.
Forrás: danismm. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Már a Monkey Island után, de még a Monkey Island 2 előtt mindenről kitálal a LucasFilm Games csapata.
Forrás: Amiga Power #07. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Egy kaliforniai számítógépes üzlet szoftverkínálata 1980 tavaszán. Bár sok meglepő dolgot találhatunk a listát átböngészve (ki sejtette például, hogy a Diablo már ekkor kapható volt?), az én kedvencem a házilagosan készített könyvelőprogram, amelyet csak a környéken árultak, hogy megfelelő támogatást tudjanak hozzá biztosítani...
Forrás: Compute 1980/03. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A Hitachi által fejlesztett FLORA 3100-as számítógépcsalád három tagja. A két nagyobb gépben már 1993-ban is Pentium processzor dolgozott, és a dúsgazdag vevők ezekben a 8 MB RAM-ot akár 352 MB-ra is bővíthették. Jobb hátul az S46605 modell látszik, amely ugyan csak egy 486-os processzort tartalmazott, viszont laptop-szerűen összehajtható házat kapott. A gépek bődületesen magas áraik (17.500 dollár a csúcsmodellért, 8100 dollár a laptopért) miatt nem lettek népszerűek Amerikában, és ekkora vagyont még Japánban sem sokan fektettek egy PC-be.
Forrás: IPSJ Museum. A bejegyzéshez jelenleg 9 hozzászólás van.
Az újságcikkben csak Connie-ként azonosított gyári munkás egy Siemens FDD-100-5 lemezolvasó egységen (a jobb alsó sarokban) végzi el az egyik tesztet. A cég büszkén állította, hogy minden egyes lemezolvasójuk öt manuális teszten megy keresztül, mielőtt azokat bedobozolnák és a boltokba küldenék.
A kép a Kilobaud Microcomputing magazin 1980 júniusi számából származik.
Forrás: Floppy Diskette. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.
Hajat rajzolni legalább olyan nehéz lehet, mint realisztikus emberi lábfejet. Vagy futurisztikus várost. Sajnos Michael J. Winterbauer, akit megbíztak a Trouble Shooter amerikai borítóképének megalkotásával, egyik téren sem brillírozott igazán, de legalább a robbanásaira nem lehet panasz.
Bár az eredeti japán dobozkép sem érdemel díjakat, de az mégis nagyságrendekkel jobban sikerült; a kiadó Vic Tokai sokkal jobban járt volna, ha azt egyszerűen átveszik – csak hát a 16-bites korszakban az amerikai cégek és leányvállalatok testületileg úgy vélték, hogy a japános design taszítaná a japános játékokra amúgy vevő nagyközönséget. Nos, tévedtek.
Forrás: Sega Retro. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella