Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

George Dunbar csodálatos fotója egy torontói IBM adatközpontról. A fénykép 1963-ban készült.

Forrás: IBM. A bejegyzéshez jelenleg 17 hozzászólás van.

Ki gondolta volna, hogy a tördelés szakmája már 1977-ben elérte a zenitet, és azóta mindenki csupán e csoda megismétlésén tud dolgozni? Girbegurbán sorakozó pöttyök, a képre minduntalan rácsúszó szövegboxok, millió font, a fejre tett döglött macskát furán körbefonó sorok – minden van itt, amitől azonnal izgatottá válnak a grafikusok!


Forrás: BYTE 1977/09. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

Egy Nintendo-prospektus a harmincas évekből. A főhelyen a cég első megasikere látható, a Napoleon képmásával díszített kártyalapokat tartalmazó pakli. A cég neve ekkor angolul hivatalosan Yamauchi-Nintendo Playing Card Company volt, és a kiotói központon túl már két másik irodával is rendelkeztek, Tokióban, illetve a koreai Szöulban.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


A haj és a smink jelzi, hogy előre megbeszélt fotóról van szó, de ez a kép akkor is csodálatos betekintést ad a hatvanas évek modern, mainframe-működtette kutatólaborjainak világába. A fénykép a General Dynamics katonai beszállító cég Convair nevű részlegénél készült, San Diegóban. A cégnél ekkor a Convair F-106 Delta Dart repülők gyártása zajlott, és e folyamathoz természetesen a legmodernebb felszerelésre volt szükség.

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 14 hozzászólás van.

Az egyik játéknév-bajnok japán sorozat Charles Darwin nevével játszik. A három részből álló széria tagjai közül a második viseli a legjobb nevet: az itt hirdetett Mega Drive-játék játéktermi elődje ugyanis az SRD: Super Real Darwin címet kapta.

A fura név magyarázata az, hogy e shoot ’em upok mindegyikében az a különlegesség, hogy a stílustól megszokott fegyvert cserélő powerupok helyett az ellenfelekből potyogó ikonok felvételével járművünk mechanikus evolúción mehet végig, krómbogárból mondjuk krómmadárrá válva. Az itt hirdetett részben már rejtett evolúciós fák is voltak, úgyhogy Darwin is egész biztosan jól szórakozott volna azzal.


Forrás: Mega Drive Fan 1990/05. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Mindenki tudja, hogy a Commodore 64-ben dolgozó SID audiochip fantasztikus hardver volt – de akadt valaki, aki feltette a kérdést: nem lenne még ennél is sokkal jobb két ilyen chip egy gépben? A töprengést tett, mégpedig elég komoly szerelési munka követte, és így jött létre ez az Commodore 64C-házba helyezett, két SID-et tartalmazó szintetizátor. Az eszköz például itt hallgatható meg munka közben.

Forrás: Jahtari. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.


1988 nyara megdöbbentően sűrű időszak volt az IT-világban. Nem csak az első nagy warez-ellenes akciók indultak el Amerikában, de az Apple is beperelte a Microsoftot és a Hewlett-Packardot, mert úgy érezték, hogy azok pofátlanul lelopták a Lisa és a Macintosh gépek operációs rendszerét. Erre reakcióként a Xerox is beperelte az Apple-t, hiszen ők meg onnan lopták az egészet.

Noha mindkét felperesnek teljesen nyilvánvalóan igaza volt, mivel ötleteket, általános koncepciókat nem lehet levédetni (és mivel az Apple licenszelte operációs rendszerének részeit a Windows 1.0 létrehozásához), az 1994-ben zárult per eredménye mindössze az volt, hogy a bíró elmarasztalta a HP-t az akkor már valószínűleg nulla ember által használt NewWave ablakkezelő rendszer másolt kuka-ikonja miatt. A cég valahogy kiheverte ezt a csapást...

Forrás: STart #12. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Mielőtt a NASA neve NASA volt, az amerikai repülésügyi tanácsadó testület, vagyis a NACA volt felelős a levegőben történő dolgokért. Mivel kiemelkedően fontos munkát végeztek, a felszerelésük is a lehető legmodernebb volt: ezen az 1957-es fotón például egy IBM 704 rendszert használtak a munkatársak. Ez a gép volt az első, amelyik komplex lebegőpontos számításokat tudott végezni, ami a repülőgépek tervezése során nélkülözhetetlennek bizonyult. Az IBM 704 népszerű volt, ami az ötvenes évek végén azt jelentette, hogy 123 darabot tudtak eladni belőle. A sok felhasználó egyben kiemelkedő szoftveres támogatást is jelentett: mind a FORTRAN, mind a LISP programozási nyelvek eredetileg erre a gépre készültek el.

Forrás: Engineering History. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A SystemSoft által gondozott Daisenryaku-sorozat általában a második világháború, netán a közeljövő valamelyik háborújának grafikailag szegényes, stratégiai opciók terén viszont kellemesen komplex feldolgozása. A hetvennél is több epizódból álló széria egyik mellékszála a Master of Monsters volt, lényegében ugyanez a program, csak épp tankok helyett gólemekkel, vadászgépek helyett pedig sárkányokkal. Az eredetileg japán számítógépekre készült program Amerikában ugyan megjelent Mega Drive-ra, de a folytatások, remake-ek és bővített kiadások már sajnos nem jutottak el Japán határain túlra.


Forrás: Electronic Gaming Monthly #030. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A D/Generation remek kis játék volt; igazán kár, hogy ezt valaki ezzel a kompozícióval próbálta ezt elmondani a játékosoknak... Nem tudom, hogy a fénykardot (stripper-rudat?) markoló, épp vadul vonyító ember, avagy a három vörös petty szimbolizálja-e a a virtuális valóságot, de állítom: a grafikus szándéka nem jött át.

Forrás: Amiga Power #012. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.