Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Egy nyilvánvalóan beállított sajtófotó egy meg nem nevezett amerikai kórház számítógépes központjáról. A gyönyörű környezetet egy IBM System/360 mainframe rendszer komponensei biztosítják. A fotót Tom Kelley készítette 1980-ban.

Forrás: Science 70. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Bár a Silmarils játékai általában legalább grafikai design tekintetében jól sikerültek, a francia cég első játékánál ez még nem volt igaz. A Manhattan Dealers borítója kifejezetten taszító lett, így nem is meglepő, hogy az amerikai terjesztést végző Brøderbund azonnal új képet rendelt a dobozra. És ha már ott voltak, hát a játékot is átnevezték, nehogy valami lokálpatrióta New York-i lakos azon felháborodva ne vásárolja meg az amúgy pocsék terméket.

Forrás: Mobygames. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

Nevével ellentétben a Genie I már a hongkongi EACA harmadik generációs számítógépe volt. A hardver jobbára a Tandy TRS-80 számítógépek klónja volt, és a beépített Microsoft BASIC-nek köszönhetően szoftveres kompatibilitásával sem volt baj. A gépet csak angol nyelvű országokban adták ki, és minden kontinensen más nevet kapott: Amerikában PMC-80, Dél-Afrikában TRZ-80, Ausztráliában pedig a diadalmas Dick Smith System 80 MK I felirat szerepelt a masinán.


Forrás: Computer & Video Games #003. A bejegyzéshez jelenleg 11 hozzászólás van.

Értem én, hogy három játékot két oldalon elég nehéz hirdetni, de ez az őskáosz talán nem a legjobb megoldás volt a problémára...

Forrás: Mean Machines #05. A bejegyzéshez jelenleg 21 hozzászólás van.


Korábban láttuk már, hogy a Berserker Works, illetve az amögött álló Fred Saberhagen író képes volt újítani, hisz valószínűleg ők találták ki a számítógépen olvasható e-könyvek koncepcióját is. Mivel sem Saberhagen, sem a felesége nem ismerték a játékokat, „kívülállóként” rengeteg olyan ötletük volt, amely teljesen újként hatott. A „bookware” mellett ilyen ötlet volt ez is: egy multiplayer RPG, mégpedig a Büszkeség és balítélet regény alapján. Ez persze nem biztos, hiszen a Pride and Prejudice egy elveszett játék: egyik verziója sem maradt fenn 1986-os debütálása után, így pontosan nem is tudni, hogy miként működött volna ez a régenskorszakba helyezett, akár hat fővel is játszható szociális játék.

Forrás: Computer Gaming World #028. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

Na vajon mi látható a képen?







Az RCA cég két ügyvezetője büszkélkedik a vállalat legfrissebb újításaival. A kezükben egy olyan készülék van, amely még nappali fény mellett is jól látható radarképeket tud megjeleníteni a katonaság számára gyártott vezérlőrendszerekben, az asztalon előttük pedig többek között egy tévékamerákba szánt orthicon cső, a Pockette fantázianevű zsebrádió, illetve egy kísérleti termionikus átalakító látható. A hátuk mögött a falon az RCA ’50-es években realizált bevételeit mutatja a grafikon.

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.

A Golden Axe európai számítógépekre kiadott verzióit a Virgin gondozta, és mivel nem akartak extra pénzeket fizetni az eredeti artworkökért, inkáb új borítót rajzoltattak a programhoz Dermot Power grafikussal. Bár a képen a játék megannyi eleme feltűnik, az azért meglepő, hogy mind Tyris, mind pedig Gilius lemaradtak a képről.

Forrás: Zero #15. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Ha valaki örömmel emlékszik a Konami amerikai marketingesei által nagy lelkesedéssel használt hardverre, annak jó hírem van: egy újabb játéknál találtam rá a becses eszközre. Még akkor is, ha az a plasztik gránát, no meg minden idők legkevésbé realisztikus rakétavetője ront is valamit a kép realizmusán...

Forrás: Oh, Video Games. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.

Az első világháború idején a „computer” szó elsődlegesen egy katonai pozíció neve volt: a computerek számították ki például a tüzérségi ütegek használatához szükséges dőlésszögeket – vagyis gyakorlatias témákkal foglalkozó matematikusokról van szó. Később, a második világháború alatt, a munkát végző férfiak frontra küldése miatt a computerek elsődlegesen nők voltak. Amikor 1945 végén elkészült a világ első elektronikus, szabadon programozható számítógépe, az Electronic Numerical Integrator and Computer, vagyis az ENIAC, akkor lett szükség a világ első operátoraira is. Ezek az első szakemberek a legjobb computerek közül kerültek ki, és az első években mindössze hatan voltak: Kathleen McNulty, Frances Bilas, Betty Jennings, Ruth Lichterman, Elizabeth Snyder és Marlyn Wescoff alkották a bolygó teljes programozói gárdáját. Ezen az 1948-as fotón közülük kettő táplál be egy új egyenletet az ENIAC egyik moduljába.

Forrás: Lifo. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

Bár speciel itt nagyon mellényúltak a jósolgatással (vagy akár azt is mondhatjuk, hogy 1994 elején még jobbára igazuk volt...), az biztos, hogy a két alapító kitúrása után ma már a Kleiner Perkins névre hallgató kockázati tőkebefektető úgy általában nagyon is eltalálta, hogy egyik-másik szektorban ki fog győzni. A vállalat többek között a Twitter és a Google, az Amazon és az Electronic Arts korai időszakaiban is ott volt, hogy némi (értsd: később milliárdokat érő) részesedésért cserébe vagyonokat öntsenek a tőkehiányos, friss vállalkozásokba.

Nem kárhoztathatjuk Gupta urat azért, mert 26 évvel ezelőtt nem jutott az eszébe, hogy egy Sonic-film a 2020-as esztendő negyedik legjobban fogyó mozifilmje lesz, és hogy a videojáték-ipar ebben a különleges évben alaposan lekörözi majd a régi riválist?


Forrás: Computer Gaming World #115. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.