Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Nem tartom valószínűnek, hogy a Nintendo Power Line telefonos segítségnyújtó szolgálatnál a kötelező egyenruha is a munkarend része volt. A szolgáltatás kísérleti jelleggel, összesen hat profi játékossal indult, de a csúcson 400-nál is többen dolgoztak az akkor már hatalmas központban.


Forrás: Nintendo Power #001. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

RJ Gilbert ugyan minden sztereotípiát erősít, ami a tartós számítógép-használat gerincre és testtartásra kifejtett hatásáról szól, de programja a cikk szerint kifejezetten hiánypótló volt.

Forrás: ZX Computing 1983/08-09. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Legfelül a Deadalus (Európában Robotica Cybernation Revolt, Amerikában csak Robotica) látható, egy korai konzolos FPS, amiben a főszereplő azért mecha maradt.

Legalul a Rampo látható, egy renderelt háttereket és videózott szereplőket használó kalandjáték, amely Edogawa Ranpo, Japán egyik leghíresebb klasszikus írójának életével és műveivel foglalkozik. A játékban az egy évvel korábbi életrajzi film színészei jelennek meg.

Forrás: Sega Saturn Magazine (JP) 1995.03.01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Beszéltünk már arról, hogy a Descent marketingesei valamiért szörnyen idegenkedtek attól, hogy olyan képeket alkossanak, amelyek bármilyen információt elárultak volna arról, hogy milyen játékot is takar a rendkívül semmitmondó cím, és erre a bizarr elméletre most egy újabb bizonyítékot találtam.

Forrás: Fusion 1996/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A hatvanas évek végén készült, az IBM 1404 mainframe rendszer eleganciáját mutató képbe csak enyhén rondít bele az elkoptatott szőnyeg, illetve a gép alá pakolt kartondoboz-kupac.


Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Star Truck? Hogy mi? Star Trek? Nem, nem hallottunk róla soha. Nem, a kezelőfelületet tervező grafikus sem látta soha a LCARS rendszert. Micsoda kérdés ez?!

Forrás: Computer Games Strategy Plus 1991/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

1983-ban a Commodore még mindent megtett azért, hogy gépeit elsősorban az amerikai üzleti szegmens lássa vonzónak. Nem kétlem, hogy a Mac megjelenéséig voltak is sikereik, de aztán szerencsére kiderült, hogy az európai játékpiac számára még vonzóbb platform az olcsó számítógép, és a Sinclair-vezetéstől eltérően ők szépen fókuszt is váltottak.


Forrás: Commander 1983/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A No One Can Stop Mr. Domino egy fantasztikus, és ami ma már talán még értékesebb, kifejezetten eredeti játék volt, ami a versenyjátékok száguldását kapcsolta össze egy taktikus puzzle-játék kihívásaival. Sajnos az Artdink egyedi alkotása még Japánban sem lett igazán sikeres, így abból a hátizsákból ma már sajnálatosan kevés darab létezhet.

Forrás: Dengeki PlayStation #064. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Bár nagyjából egyszerre születtek, a C és a PASCAL programozási nyelvek teljesen más pályát futottak be. A ’70-es évek az utóbbiról szóltak, aztán mintegy varázsütésre, ahogy beköszöntött 1980, úgy nyert a C hónapról hónapra egyre több felhasználót, és az évtized végére szinte teljesen ki is szorította vetélytársát.

Amúgy az Idris operációs rendszer is sajátos, a többiekétől igencsak eltérő életpályát követett: ez egyetlen pillanatig sem volt igazán sikeres.

Forrás: BYTE 1980/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Bár az erős túlzás, hogy Ed Annunziata volt az Ecco the Dolphin fejlesztője, az biztos, hogy az alapötlet tőle származott, és hogy a magyar Novotrade stúdió munkáját is ő felügyelte.

Szintén említésre érdemes a figyelmet megragadó, ráadásul informatív hirdetés: a Mega Drive idején kétségtelenül a Sega volt az amerikai videojáték-marketing éllovasa, és jelentős részben ennek köszönhetően a konzol ezen a piacon éveken keresztül le tudta győzni a SNES-t.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #043. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.