Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Nem, tényleg nincs sok köze a képnek a videojáték-retróhoz, de annyira megörültem, amikor megtaláltam a Bíborhold számomra ikonikus gúnyképét, hogy muszáj megosztanom mindenkivel.


Forrás: Bíborhold #06. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

A jugoszláv Pilot Video magazine első három száma 1985-ből. A nagyméretű, színes screenshotok használata kifejezetten impresszív, ilyesmire a magyar újságok csak jóval később lettek képesek; igaz, a címlapokra ők sem nagyon merték azokat kitenni.

Forrás: Once Upon a Time in Yugoslavia. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


A nyolcvanas évek első felében a brit játékcégek elsőszámú hobbija az volt, hogy a lehető legellenszenvesebb főhősöket álmodják meg alkotásaikhoz, és e téren a Mikro-Gent sem kellett félteni. Az összesen öt játékból álló Wally Week-széria második része ugyanaz az oldalnézetes, groteszk ellenfelekkel teli, brutálisan nehéz akciójáték volt, mint amelyek oly nagy számban tenyésztek Spectrumon. Én nem szerettem, na. (De ilyenkor szokott kiderülni, hogy a kommentelők kedvenc játéka volt...)

Forrás: Micro Adventurer 1985/03. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

A legtöbb korabeli Commodore 64-es írás nem sok új információt tartalmaz azoknak, akik maguk is ezzel a géppel nőttek fel – viszont az efféle, a már ezen a számítógépen is meglátogatható online világokról szóló ismertetők kivételt képeznek. Magyarországon nagyon kevés Commodore 64-es modem lehetett 1990-ben, és lefogadom, azok túlnyomó része is inkább cégeknél, állami szerveknél, gyárakban lehetett beüzemelve. Pedig már léteztek multiplayer játékok is (akkor még MUG néven), és persze chatelni, adni-venni és fórumozni is lehetett.

Forrás: Commodore Format 1990/12. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A képen egy 1935-ös fotoszkóp látható, a korszak egyik népszerű játéktermi szórakozása. Mai fogalmaink szerint talán telefonos gif-nézegetéshez lehet közel: az öt téma közül választva egy centért megnézhettünk 10-15, feltehetően igazi hasfalszaggató humorral rendelkező fotót. A megoldás fejlettebb verziója az 1981-ben feltalált kinetoszkóp volt, ahol ugyan szintén állóképeket lehetett megnézni, ám azokat már egybefűzte a rendszer, egy igazi film illúzióját keltve.

Talán nem is kellene külön mondani: egyes helyeken a fotókat ledér hölgyek pajkos játszadozásáról készült, dohos erotikában ázatott felvételekre cserélték...


Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.


Nézzük, hogy 116 éve mi foglalkoztatta a technológiai újításokra vágyókat: egy forradalmi vonathűtési újítás a banánszállítás megkönnyítése végett, illetve egy, a kíváncsi telefonközpontos hölgyek ellen hozott privétszféra-védelmi találmány. Pazar!

Forrás: Popular Mechanics 1905/10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Bár a központozás hiányzik a szlogenből, így is sikerült szépen kivágni a játéktermi riválisok logóit úgy, hogy mindenki azonnal tudja, hogy Commodore 64-es Long Life miféle játék is lesz!


Forrás: 576 KByte 1994/10. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


A „csoffadt sportolók tüskés krómpáncélban próbálnak menőnek látszani” úgy látszik nem egyedi ízlésficam, hanem igen komoly divatirányzat volt a nyolcvanas évek játékvilágában...

Forrás: Zzap! 64 1986/08. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Sajnos azt nem tudtam kideríteni, hogy ez a nagyszerű, egy mainframe gépekkel felszerelt adatközpontot ábrázoló fénykép hol és mikor készülhetett, de a képnek van olyan esztétikai érzéke, hogy gondoltam, információk nélkül is érdemes megosztani.

Forrás: Vintage Computers. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Nincs új a nap alatt rovatunk ma a videotelefonálással foglalkozik. A Facetime és a Zoom idején meglepő lehet, hogy az első működő, szabadon megvehető videotelefont már 1964-ben bemutatta a Bell. (A mellékelt fotó 1965-ben készült.) Igaz, a megjelenés odébb volt: a szolgáltatás élesben 1970. július 1-én indult el Amerika négy nagyvárosában. Az első vevők főleg vállalatok voltak, akik már akkor a költséges utazásokat akarták kiiktatni, de később... nos, később nem történt semmi, mert a szolgáltatás bődületesen drága volt. A Bell a 150 dolláros beszerelést követően 160 dollár havidíjat (ez 1050 mai dollárnak felel meg) számlázott ki minden előfizetőnek, ezért cserébe pedig 30 percnyi videotelefonálást biztosított, a többi már percdíjjal ment. Ezért aztán hiába tűnhetett a jövő eljövetelének a hardver leleplezése, a Bell alig néhány száz előfizetőt tudott szerezni négy év alatt – az egyik kiválasztott város, Pittsburgh például öt teljes előfizetőt tudott felmutatni. A vállalat körülbelül félmilliárd dollárt bukott el a sokéves kutatás-fejlesztés, valamint a sikertelen piacra vezetés során, de az ehhez végrehajtott technológiai fejlesztések legalább hozzájárultak az internet megszületéséhez.


Forrás: The New York Times. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.