Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Megdöbbentően praktikus találmány 1952-ből...

Igaz, ha a mocsogatóból véletlenül víz fröccsen a forró olajba, ott történhet némi galiba, de hát az otthon is mindig tökéletes frizurát és kisestélyit hordó háziasszony minden bizonnyal kiválóan fel van készülve az ilyen balesetekre. Amúgy jó ötlet lehetett világháborús technológiával gázsütőket tenni a hűtő tetejére?


Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


E játék csak Európában viselte ezt a hangzatos, ám ha jobban belegondolunk, tök értelmetlen címet – a program ugyanis Amerikában a borzalmas Quest 64, Japánban pedig a szintén semmit nem jelentő Eltale Monsters címen jelent meg. Bár a játék két (Game Boy-os) folytatást is kapott, tehát legalább kicsi sikert kellett aratnia, egy végtelenül primitív RPG volt.

Igaz, annyi mentsége volt rá, hogy a japán fejlesztők kifejezetten gyerekeknek szánták, afféle bevezetésként a műfajba – a nyugati marketing viszont erről hallani sem akart, és a szokásos epikus RPG-ként reklámozta a programot. Emiatt aztán a Final Fantasy VII monumentalitására vágyókat pofonként várta a játék mindent átható egyszerűsége: legyen szó a harcrendszerről, a történetről, vagy éppen a grafikáról, minden a primitívségig volt butítva. És akkor a felfedezés teljes hiányáról még nem is beszéltünk: a Holy Magic Century főhősének az útja kizárólag a városok közti úton vezet, arról letérni legfeljebb pár méternyit lehet csak...

Forrás: Total Control #01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Néhány beállított marketingfotó egy elegáns irodáról, mégpedig az 1964-ben piacra dobott ICT 1900 mainframe rendszer szórólapjából. A gépet a gyártó az akkor már bejelentett, de még nem kapható IBM System/360 riválisának szánta, és ez be is jött, legalábbis az Egyesült Államokon kívül; a honi piacon az IBM mindenki mást eltaposott.

Forrás: Floppy Diskette. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Azon túl, hogy e reklám a Cool magazinban jelent meg, nyilván semmi köze nincs a videojátékokhoz, vagy a számítástechnikához. Mégis leközlöm, mert számomra a burcsázni ige totális újdonság volt – ti hallottátok, esetleg akár használtátok is ezt a szót a kilencvenes évek elején?


Forrás: Cool 1994/11. A bejegyzéshez jelenleg 9 hozzászólás van.


A számítógép hagyományos használatába már 1980-ra beleunt hackerek jobb ötlet híján az otthonuk számítógépesítésével is megpróbálkoztak. A magazin címlapképe természetesen egy gunyoros, a futurizmuson élcelődő, de a korszak vívmányait sok tekintetben meghaladni nem tudó megoldást mutat, ám a magazin lapjain már olyan megoldásokat részleteztek, mint a terminállal irányítható lámpák, fűtőtestek és mozgásérzékelők.

Ezek mind házilagos, otthon összeépített cuccok voltak, hiszen nemhogy kereslet nem volt még ilyesmire, de még egyáltalán az otthoni számítógépek is csak pár éves ötletnek, a mainstream számára  radikális újdonságnak tűntek.

Forrás: BYTE 1980/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Ha megkapod a feladatot, hogy válassz egy fotót, amely képes egyszerre bemutatni az élsportolók állhatatosságát és az olimpia magasztos eszméit, te milyen képet választanál? Én szerintem nem ezt...


Forrás: Sega Force #14. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A „celeb is ember” rovat mai kiadása 1960-ba vezet, mégpedig egy olaszországi filmforgatás szünetébe: a Two Women készítése közben lazít egy Jigsaw nevű flipperrel a film két sztárja, Sophia Loren és Jean-Paul Belmondo.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Az Atom játékkínálata sajnos inkább a Wycheproof-csúcshoz hasonlítható: az összesen tíz darabból álló Games Pack-sorozat (bennük olyan eredeti játékok, mint a Breakout, az Asteroids, a Star Trek, az Invaders vagy a Wumpus; természetesen mind engedély nélküli verziók) mellett legfeljebb 30 önálló játék jelent meg a számítógépre. Talán nem véletlen, hogy a gyártást másfél év után beszüntette az Acorn...

Forrás: Acorn User #001. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Az első európai SNES-reklámok lényegében az akkor már kapható és ekkorra nagyszerű játékfelhozatalt kitermelő Mega Drive vásárlásától akarták eltántorítani az újgenerációs játékélményekre vágyókat. Ez a brit hirdetés például a Sega konzolján hardveresen nem támogatott sprite-forgatási effekt felvillantásával tesz próbát, ami szerintem így, képek nélkül magyarázgatva jó érvnek semmiképpen nem nevezhető...

Forrás: Mean Machines #19. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Amikor nemhogy YouTube nem volt, de még internet sem jutott az átlagembernek, már akkor is léteztek végigjátszást segítő videók – éppcsak ezeket pénzért, VHS-kazettán árulták az újságok. Bár ez a műfaj Amerikában is létezett (ahogy a mellékelt ábra is mutatja), de Japánban volt igazán piaca. Ott a népszerű verekedős játékok és a shoot ’em upok kaptak tucatszám ilyen videokazettákat, akár karakterenként és pályánként többet is, így tanítva a magasszintű játékot az amatőröknek.


Forrás: Game Player’s #02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.