Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


„Te még papíron olvasol videojátékokról?! Micsoda luddita... Mi már VHS-en megjelent játékmagazinnal élünk, mert modern, intelligens játékosok vagyunk!” Valószínűleg ez a reakció volt az, amit az 1991 végén elindult Click „magazin” szerkesztői szerettek volna kiváltani. Sajnos másfél évtizeddel a YouTube előtt ez a fajta szórakoztatás még érthetetlen, felesleges macerának tűnt, így a Click mindössze két számot (1, 2) élt meg. Kordokumentumnak mindenesetre nagyszerűek!

Forrás: Mean Machines 1991/12. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Elég durva, hogy a ’90-es évek legvadabb számítógépes bizniszét már 1990 kora tavaszán meghirdették... Hát tényleg nem akadt később senki, aki ennél nagyobb kedvezménnyel az ember után vágott volna egy Amiga 2500-ast?!


Forrás: Amiga World 1990/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Sajnos ehhez a borítóhoz nincs óriási betűkkel szedett „ez egy valódi screenshot!” dicsekvés, de az ingame darabokból kompozitált Terminal Velocity kép ilyen felhasználását sem lehet komolyan venni.

Forrás: Computer Player 1995/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Az „elképesztő hatalmú vámpírúr megvetéssel a szemében lesi prédáját” üzenet mellett a Vampire: The Masquerade – Redemption fő illusztrációjában van egy kis „tinisrác a véletlenül nyitva hagyott ajtón keresztül bámulja, ahogy a szomszédasszony inget cserél” is...

Forrás: Incite PC Gaming 2000/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ebbe még sosem gondoltam bele, de a motorkerékpárok legjobb tulajdonsága tényleg az, hogy menetrend nélkül is használhatók!


Forrás: Interpress Magazin 1975/04. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Az első Fatal Fury több szempontból is különleges verekedős játék volt, de a legtöbben talán azért emlékeznek rá, mert egyjátékos-módban kizárólag az itt is főhelyet kapott trió, Terry (fent) és Andy Bogard, valamint Joe Higashi (bal alul) volt játszható, a másik nyolc, illetve pont az itt hirdetett Mega Drive-verzióban a másik hat karakter csak versus-módban volt választható.

Forrás: Marukatsu Mega Drive 1993/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Az Apple vajon mennyire örült annak, hogy ez a hirdetés lényegében azt sugallta, hogy külön kiegészítő nélkül bármikor felgyulladhat menő számítógépük?

Forrás: Macworld 1986/05. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Igen, az alsó illusztráció tényleg a könnyed zeneszerzés örömét és nem a rozsdás szögbe akadt Achilles-ín által kiváltott érzelmeket mutatja be.


Forrás: Compute!’s Gazette 1983/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A Dousoukai több japán blog szerint is műfajának klasszikusa. Lehet – tekintve, hogy ez a műfaj az erotikus visual novel, saját ismereteim kifejezetten szerények. Ez a hirdetés mindenesetre már a Friends: Seishun no Kagayakit népszerűsíti, ami e játék konzolos verziója volt, vagyis még a legutolsó mellbimbótól is megfosztott, pornó helyett a romantikára koncentráló történetté vált.

A történet a gimis teniszklub ötödik évfordulójára szervezett egyhetes vidéki túrát dolgozza fel, amelyben Tatsuya Kubo főszereplőnek el kell döntenie, hogy régi szerelmét, Mizuhót próbálja-e meghódítani, avagy a másik hét (a PS2-verzióban: kilenc) leány egyikét kísérli meg befűzni.

Forrás: Dreamcast Magazine (JP) 1999.03.12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A brit Charybdis játéka tényleg új színt hozott az RTS-ek világába: a teljesen 3D-s terep, az FPS-módban is irányítható egységek és a rengeteg eltérő robot mind-mind jó pontot jelentettek. Sajnos azonban negatívum is bőven akadt: a Machines második fele piszok nehéz lett, az egységek útkeresése kivételesen ótvarra sikerült, és a sok AI meg lépegető közt se igazi hangulatra, se igazi történetre nem futotta a fejlesztői energiából.


Forrás: Total Control 1999/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.