Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Egy modern lengyel Commodore-centrikus magazin angol kiadásának tisztelgése az Arctic Shipwreck előtt. Ez is egyike volt a Novotrade, és így a teljes magyar játékipar első négy játékának, ráadásul messze a legjobb volt ezek közül: nem csak a játékmenet volt teljesen egyedi az akkor főleg egymás másolásából álló Commodore 64-piacon, de a látvány is tényleg 3D-illúziót hordozott a lassan imbolygó jégtáblákkal.
Forrás: Komoda & Amiga Plus #01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Bár a játékmenetet tekintve az A.E.egy meglehetősen egyszerű Galaga-klón volt, amit a háttérbe feszített, 1982-höz képest egész látványos „3D” képekkel próbáltak eladni.
És még valami: az ae se pontokkal, se azok nélkül nem jelent japánul ráját – e halat arrafelé az ei néven ismerik...
Forrás: Antic 1983/07. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Az itt hirdetett Elite már a csodajáték második, kiszínesedett verzióit hirdette.
És ha már itt tartunk, boldog születésnapot: az Elite első változatai 1984. szeptember 20-án jelentek meg!
Forrás: Amstrad Action #002. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A hetvenes évek közepén nem csak a Pong volt iszonyatosan menő, de a ránk maradt régészeti leletek alapján a CB-rádió is. A fenti négy hirdetést például egyetlen Playboy-számban találtam, pedig hát e magazin akkor Amerika legdrágább reklámfelületei közé tartozott.
Forrás: Playboy 1976/07. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
Sokáig nem értettem, hogy e golfjátéknak miért van cápatámadás a címében, de aztán kiderítettem, hogy Greg Norman golfozó igen komolyan rácsavarodott e becenevére. A mai napig övé például a shark.com weboldal, ami szerintem menőbb tett, mint akármilyen divatcége, étterme vagy wakeboard-parkja.
A játék amúgy abból a korszakból származik, amikor a remek Leaderboard sikere nyomán minden kiadó megpróbálkozott valami hasonlóval, hátha az megismétli a sikert. A Gremlin pont Norman nevét tudta megvenni a játékhoz, de annak megjelenése a tervezetthez képest közel két évet csúszott, így a manőver szinte kidobott pénznek számított.
Forrás: Computer Gaming World #070. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Ritka látvány: Commodore-központú magazin Japánból!
A cég aranykora (és jelenléte) a szigetországban igen rövid volt, alig négy-öt évig tartott. Az egész a Commodore PET kana-billentyűzetes verziójának közepes sikerével kezdődött, amit a cég olyan komolyan vett, hogy az utódgép, a VIC-20 megtervezésének és legyártásának a feladatát is a japán leányvállalatnak osztotta ki. A Japánban VIC-1001 néven megjelent gép eleinte sikeres volt, például sok japán gimnáziumban ezzel zajlottak az első számtech-órák. A gép és a cég japán bukását a rivális NEC egyik korai gépe, a kicsit drágább, ám sokkal többre képes PC-6001 megjelenése okozta.
Bár a Commodore 64, illetve a Max Machine is kijött Japánban, a helyi számítógépek bődületes szoftverellátottsága, illetve a Famicom példátlan sikere mellett a Commodore-nak már nem volt esélye a nagyok közé kerülni.
Forrás: VIC! #05. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A kilencvenes évek elején pár pillanatig talán azt lehetett hinni, hogy a fénypisztolyos-szenzoros, élőszereplős játékok átveszik majd a videojátékok helyét, és nem csak nyugaton, de még Magyarországon is sorozatban nyíltak a termek. Pár éve egy céges rendezvényen még találkoztam egy ilyennel, de nem lennék meglepődve, ha a nagy helyigényes móka ma már kihalt szórakozásnak számítana...
Forrás: Mega Drive Advanced Gaming #02. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
Kiváló illusztráció próbálja felkelteni a játékosok érdeklődését a Crush, Crumble & Chomp folytatása, a The Movie Monster Game iránt. A legnagyobb változás a két játék közt az, hogy az előddel szemben ez már nem egy stratégiai játék: túlméretes bestiánkat közvetlenül lehet irányítani a nagyvárosok hamar romossá váló utcáin. És persze azt se felejtsük el, hogy a szimpla szörnyek közé a kiadó Epyx licenszelte Godzillát is; még akkor is, ha a filmekben az őshüllő igen ritkán használ evőeszközöket...
Forrás: Zzap! 64 1986/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az egyik első magyar videojáték talán legelső újsághirdetése, avagy a Caesar the Cat új, spektrumos kiadásának reklámja.
Forrás: Big K 1984/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az Apple saját, kaliforniai gyára nyolc éven keresztül helyben készítette a cég számítógépeit. Ez a fotó 1984 márciusában készült, alig három hónappal a legelső Macintosh piacra dobása után, és természetesen a gyártószalagok is e gépeket szállítják.
Forrás: The New York Times. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella