Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


A CDTV azon konzolok igen elit  csoportjába tartozik, amelyekre egyetlen exkluzív játék sem jelent meg. Még a cikkben végső reményként említett (és itt megnézhető) Psygnosis-demó sem válhatott valósággá: mire a cég nekiállhatott volna a Fractal Engine befejezésének, a CDTV gyártását már be is fejezték. 

Forrás: Zero 1991/07. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Bár azt valószínűleg még a Sanxiont fejlesztő Stavros Fasoulas sem tagadná, hogy többek között merített ihletet a Nemesisből és az Uridiumból is, a játék még így is ki tudott emelkedni a sok száz mikroszámítógépes egyen-shoot ’em up tengeréből. A játékos által állítható tempó például remek ötlet volt, és kifejezetten jót tett a program időtállóságának.


Forrás: Zzap! 64 1986/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A LexisNexis UBIQ II terminálról nehéz elhinni, hogy 1983-ban  készült, pedig az elsősorban ügyvédeknek és más jogászoknak tervezett gép már akkor gigászi jogi adatbázis böngészését tette lehetővé telefonvonalon keresztül.

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Az 1997-es Tokyo Game Show-n mutatkozott be a nagyközönség előtt az első DualShock; a Nintendo 64 kontrollere olyan sikeres volt, hogy a Sony lecserélte korábbi kontrollerét, és a nagy rivális munkáját továbbfejlesztve két analóg kart és egy rezgőt is pakolt arra. Az első játék, ami tényleg kihasználta e funkciókat az Ape Escape volt, amellyel a fiatal srác társai által irigyelve játszik.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Két kérdésem lenne a Dragonscape e hirdetésével kapcsolatban:

1) egész pontosan mire is fogja használni a lóvaglócsizmás úr azt a baltát a sárkány-dogfightban?

2) muszáj volt szegény Garvant úgy megrajzolni, mintha több köbméter füvet szívott volna el a küldetés előtti órában?


Forrás: Amiga World 1990/04. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Az „igen, a tárhely tényleg pokoli drága volt régen” rovatunk jelenti egyenesen 1980-ból.

Forrás: BYTE 1980/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Nagyon ritkán találni olyan játékot, amiről az egész interneten nincs információ, de az Alex-World ilyen. Annak ellenére, hogy ma bárki letöltheti a Windows 3.1-en futó verziót, mindössze két videó van róla a YouTube-on (ráadásul mindkettő a játék legelejét mutatja), és a japán internetezők egyike sem írt hozzá meglepően részletes végigjátszást vagy legalább egy nosztalgiába áztatott hevenyészett visszaemlékezést.

Ennek persze érthető okai vannak: 1993-ban a CG nem feltétlenül volt olyan szinten, hogy egy kicsit talán Myst-szerű, éppcsak sci-fi világban játszódó renderelt kalandjátékot megfelelő minőségben lehetett volna készíteni arra támaszkodva. A videók alapján a játék elsősorban 1-5 fps közti képfrissítést használó hosszú átvezető jelenetekből, valamint a lehető legegyszerűbb, kattints-a-jó-pixelre jellegű „fejtörőkből” áll.


Forrás: Cool Box Art. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Valószínűleg sokan tudják: a Nintendo eredetileg a hanafuda kártyajátékban használt lapok gyártására jött létre, de a XX. század közepére már mindenféle kártyát készítettek. A legnagyobb sikert a Napóleon-képekre alapozó, illetve a Disney-figurákat (licenszelve) használó paklik aratták, de néha még egy kis pajzánság is belefért a ma minden ilyesmit elutasító cég portfóliójába. A fenti csomag valamikor a hetvenes évek elején jelent meg, és ahogy az angol nyelvű megnevezés is jelzi, elsősorban nyugati stílusban ledérkedő modellhölgyeket használt a kedves vevők szórakoztatására. Bár a csomagolás szemérmes, a lapok maguk már tényleges mezítelenkedést is tartalmaznak.

Forrás: Before Mario. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Ha a kilencvenes évek legelején akart valaki belépni a Nintendo és a Sega által uralt piacra, mindenképpen hangos marketingre volt szüksége. Ezen a téren az SNK-t nem is kellett félteni, a nagy akció mégsem sült el jól – és ezért alighanem a konzol, illetve a játékok igen magas ára tehető legfőképpen felelőssé.

És persze egy maga alá vizelő csecsemő sem feltétlenül a legjobb cégér az ultramodern konzolhoz...

Forrás: Electronic Gaming Monthly #031. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Hahota-díjas poénok a számítástechnika csodálatos világából.


Forrás: Personal Computer Games 1983/12-1984/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.