Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Volt már szó a francia Amiga Concept magazinról, akik a platform történetének második felében kapcsolódtak bele az eseményekbe, és inkább mindenre-kapható-hölgyek-egyre-kevesebb-ruhában műfajú dokumentarista fotótrilógiáikkal hódítottak, mintsem bármilyen más tartalommal. Ez a kép a második összeállításuk középső képe – vajon miről szól majd a harmadik fénykép?!
Forrás: Amiga Concept 1994/06. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A csodálatos minőségű grafikon tökéletesen mutatja be, hogy 1983-ban miként állt az iskolaszámítógép-program Amerikában. Az Apple nagy fölényét szimplán az okozta, hogy a cég szívesen osztogatta e célra gépeit, tudva, hogy ez egy egész generációt ismertet meg az Apple II működésével.
A Radio Shack ebben az időben a TRS-80 Color Computer, avagy a CoCo gyártója volt, és azokban az államokban, ahol voltak gyáraik, ingyen bocsátották e gépeket az iskolák rendelkezésére, pont ugyanolyan célokkal, mint amelyek mentén az Apple is operált.
Ami a Commodore-t illeti, hiába vagyunk egy évvel a C64 megjelenése után, az iskolákba kizárólag az akkor már roppant olcsó PET gépeket szállították. A dolgot Jack Tramiel is komolyan vette, annyira, hogy 1984-ben elkészült az Educator 64, ami kis túlzással egy PET-házba szerelt Commodore 64 volt, beépített monokróm zöld monitorral. Utóbbi hiába jelentette azt, hogy olcsón lehetett gyártani és árulni, akkor már egyetlen iskola sem kért a színeket nélkülöző programokból, így az Educator 64 végül óriási bukás lett.
Forrás: 80 Micro 1984/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Bár a világ összes nyelvének összes jelzője közül pont a „forradalmi” áll a legmesszebb attól, amit a Ridge Racer Revolution felvonultat, ez nem jelenti azt, hogy rossz játék lenne. Ez tulajdonképpen a játéktermi Ridge Racer 2 játékmódokkal kibővített PlayStation-verziója volt; tartalom tekintetében finoman szólva sem tudta felvenni a versenyt a későbbi részekkel, de a (minden élménye ellenére is ) fapados első rész után még éppen elfogadható volt.
Forrás: Ultra Game Players 1996/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Azt hiszem, egy másik hirdetésben találkoztunk már ezekkel a ráncos homlokú, fül helyett csuklót növesztett lényekkel, de akkor szerintem még nem tűnt fel, hogy milyen szépen kifestették a körmeiket – és mivel nincs karjuk, feltehetően egymásnak. Szép példája ez a katonák egymásra utaltságának!
Forrás: Amiga Computing 1988/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Kellemesen kaotikus kollázs az első öt Mega Man-játék fontosabb szereplőivel, különös tekintettel az erősen specializált főellenfelekre.
Forrás: Club Capcom 1993/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Ahhoz képest, hogy a borító a Tetris NES-megjelenését, és persze a világ „tetriszizálódását” volt hivatott ünnepelni, a munkájába jól láthatóan beleőrülő grafikus meghökkentően modern kialakítású kontrollereket tett a megbűvölt játékosok kezébe.
Forrás: Nintendo Power #009. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Japán korai PC-s magazinjai rengeteg oldalt szenteltek az erotikus játékoknak, és ezek kapcsán néha igencsak elvadult tartalmakat is leközöltek. Ez itt például egy szexinek szánt eredeti karakter (ne lopd le!) egy munka közben minden bizonnyal sokat lihegő olvasó szobrászműhelyéből.
Forrás: Pasocom Presse 1993/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Azt hiszem, kimondhatjuk, hogy a Clement-Bayard léghajó-vezérlő megtervezésekor nem a szigetelés kialakítása volt a legfőbb szempont...
Forrás: La Science et la Vie 1913/05. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Vajon 1984-ben e hirdetés részletei hány embernek mondhattak annyit, hogy rögtön a megrendelésen kezdjen gondolkodni? Ki lehetett az, aki ismerte a göteborgi egyetemeken fejlesztett GUTS timeshare rendszert? Ki rendelkezett közeli ismeretekkel idehaza az IBM által kifejlesztett VSAM adathozzáférési rendszerről? Már persze azokon kívül, akik a Számalknál dolgoztak...
Forrás: Mikro Magazin 1984/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Az F-19 Stealth Fighter fejlesztését bemutató kis cikk kiváló betekintést nyújt a nyolcvanas évek legvégének AAA-kategóriás számítógépes fejlesztéseibe: tíz naptári hónapnyi munka, 600 órányi tesztelés, és mindent egybevetve majdnem 4.2 emberévnyi erőfeszítés került bele a Sid Meier által vezetett projektbe!
Forrás: Computer Gaming World #056. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella