Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

1990 késő nyarán tekintette át az egyik brit amigás magazin a hamarosan érkező programok listáját. Mit ne mondjak, volt ennél jobb negyedéve is a platformnak...

Forrás: Amiga Format 1990/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Nem véletlenül hiányzik a hirdetésről 007-es ügynökünk arca: bár a fejlesztés eredetileg a The World Is Not Enough mozifilm (akkor) újgenerációs konzolokra készült átirataként indult, valami nagyon félrecsúszott fejlesztés közben, és végül egy teljesen új sztorit kapott a program. Ennek köszönhetően a filmes karakterek és persze színészek is kiestek a képből – bár John Cleese-t a korai tévéhirdetések még használták.

A játék amúgy egy jól játszható, egész szép, de nem túl izgalmas FPS volt, amely elsősorban arról vált híressé, hogy az állástöltés programhibáit felhasználva lehetett Linuxot telepíteni Xboxra.

Forrás: Next Generation 2002/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A CSIRAC (Commonwealth Scientific and Industrial Research Automatic Computer) temérdek rekordot tud magáénak: ez a legelső ausztrál számítógép, és egyben a legrégebbi fennmaradt elektronikus számítógép, plusz a legelső számítógép, amely digitális zenét tudott lejátszani (sajnos erről nem maradt fent felvétel, mindenesetre a „közismert” Colonel Bogey March volt az első számítógéppel lejátszott dal). Az 1949 novemberében első sikeres tesztfázisát teljesítő gép az ötödik számítógép volt a világon, amely elektronikusan tárolta programjait.

Forrás: Wikimedia Commons. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Szívesen kigúnyolnám a reklámon még óriási betűkkel is elférő teljes háttérsztorit, de hát az általam olyannyira kedvelt Lands of Lore története sincs ettől annyira messze. No persze az egy hangulatos és egész jól sikerült RPG volt, nem pedig egy, akkori szóhasználattal élve „multi-game”.

Ez az olyan programokat jelentette, amelyeknek lényegében minden pályája más játékmenetet használt. Ezt nyilván lehet okosan is tenni, de a Castle Warrior gyengécske szintjei sajnos nem nyújtanak sok örömet.


Forrás: ST Format 1989/08. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Várom a megfejtéseket, hogy a tapasztalt gyártó vajon miért ezt a taktikát választotta a Commodore 16 népszerűsítésére. Az amúgy is komoly hátrányból induló gépnek, úgy érzem, egy lényegesen jobb kabalafigurára lett volna szüksége; és ha már itt vagyunk, a géphez mellékelt négy játék (X-Zap, Punchy, Chess, Picture Builder) sem az a kínálat, amiért a riválisokat félresöpörve rohantam volna a boltba...

Forrás: Your 64 1988/11. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.


Elsőre, sőt, szégyenkezve bevallom, még másodjára is Original Invadersnek olvastam e játék címét, és csak később döbbentem rá, hogy nem erről van szó. Így aztán még felháborodni sem tudok; az Orical Invaders csak egy, a korszak millió klónja közül, nevével mindössze annyit jelezve, hogy ez épp Oric 1 gépekre készült.

Forrás: Computer & Video Games #022. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Kíváncsi vagyok, hogy manapság az a lebegő tripla-minaret milyen osztályzatot érne poligonillesztésből valami grafikusi tanfolyamon...


Forrás: Edge #016. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Egy idő után a Sony maga is annyira elhitte saját propagandáját arról, hogy a 3D sokkal jobb, mint a 2D, hogy a cég amerikai ága egyenesen betiltotta a pixelgrafikára építő játékokat, hogy azok nehogy rossz hírét keltsék tyűdenagyonmodern konzoljuknak. Ezzel persze egy rakás fantasztikus játéktól fosztották meg  a játékosokat, de a megfelelően agymosott közönség egyenesen tapsolt ennek a húzásnak. Ezt kiválóan példázza ez az oldalpár is, ahol nem egy, de egyenesen öt újságíró szörnyülködik azon, hogy a Konami ilyen pixeles állapotban merte kiadni a Castlevania: Syphony of the Nightot. Legalább azt tudta volna a kolléga, hogy a sorozat NES-en született meg...

Forrás: PlayStation Pro 1998/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A Riglas borítója ocsmány módon hazudik: a főhős, Mei oldalán lógó pengét ésszerű tőrként ábrázolja, pedig az a játékban sajnos egy irritálóan tömpe minikard volt, így minden harc idegesítően nehéz küzdelem volt.

A játék ezen felül viszont egész szórakoztató volt, legalábbis az 1986-os japán számítógépes akció-RPG-k mércéjével; ez persze el is várható, ha tudjuk, hogy az a Kazurou Morita állt mögötte, aki korának egyik nagy japán programozósztárja volt.

Forrás: Oh! MZ 1986/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Mindössze 16 év kellett ahhoz, hogy innen eljussunk a YouTube-ig.


Forrás: The One 1989/05. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.