Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


A csizmába, símaszkba és övbe öltözött herceg nem feltétlenül az a látvány, amit a Prince of Persia számítógépes kedvelői addig megszoktak, de hát tudjuk jól: a Game Boy mindig is a szexualizált karakterekről szólt...

Forrás: Electronic Gaming Monthly #031. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Ah, egy kardszárnyú delfin kardhal!


Forrás: Crash 1984/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Különösebb hasznát vagy értelmét nem látom ennek a kütyünek, amellyel elvileg a tévéképernyőre lehetett volna rajzolni. Mi több, ezzel az egész világ, jó eséllyel még a tervezők is így lehettek, mert a Telepalette végül nem került a boltok polcaira, a projektet még a sokszor halasztott megjelenést megelőzően lelőtték – így aztán azt sem tudni, hogy pontosan miként működött volna.

Forrás: Playboy 1977/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A legelső számítógépes játékok egyike a Bertie the Brain nevű, direkt e célra épített hardver volt, amely ellen az ismerős tic-tac-toe játékban lehetett megmérettetni. A csak erre képes számítógépet a Josef Kates építette egy kanadai nemzeti kiállításra, mégpedig a vákuumcső felváltására tervezett additron-cső reklámozására; óriási pechjére a nemsokára érkező tranzisztor megsemmisítette ezeket az álmokat. Bertie 1950-ben két hétig volt kiállítva, aztán, hiszen csak egyfajta egyszeri érdekesség volt tervezője számára, Kates szétszedte, majd maga is elfelejtette. A gép annyiban mindenképpen történelmi, hogy ez volt az első számítógépes játék kijelzővel; még akkor is, ha a kijelző esetünkben mindössze kilenc villanykörte volt.

A képen Danny Kaye humorista látható, aki a leggyengébb fokozaton diadalmas győzelmet aratott a kibernetika felett.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Színes beszámoló egy 1999 végén rendezett, a Namco által az új gitározós játéktermi gépeik bemutatására szánt eseményről. Bár természetesen (?) a három automata közül egyik sem jelent meg Japánon kívül, az Um Jammer Lammy neve sokak számára csenghet ismerősen: ez a Parappa the Rapper folytatása volt, amelyet én igen sokáig PlayStation-exkluzív programnak hittem.


Forrás: Gekkan Arcadia #001. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Kellemes mennyiségű szarkazmussal megírt műelemzések. A cikk megjelenése óta eltelt évtizedek és a digitális utómunkálatok során a színek kicsit „elmásztak” eredeti árnyalataiktól, de a rajzok mind Commodore 64-en készültek.

Forrás: Zzap! 64 1986/09. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Rögtön cáfolnám a reklám nagy betűkkel szedett állítását: a Command & Conquerben igenis van friendly fire, hisz minden, területre ható effekt hat saját egységeinkre is.

Ez persze csak szemantikai kötözködés – ennél talán érdekesebb a reklám alapjául szolgáló fénykép, amit a Westwoodot akkor még tulajdonló Virgin Interactive brit marketingesei ki tudja honnan találtak. És erre még ekkor, csaknem másfél évvel a PC-s verzió megjelenése után is sikerült a bétaverzióból származó, a végleges játékban nem látható dolgokat is tartalmazó screenshotokat rátenni.

Forrás: PlayStation Plus 1997/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Bár ez az oldal nem szűkölködik a bizarr játékokban, a legfurább talán a japán Select Merchandise által gyártott, de Európa nagy részén a Bandai által terjesztett Video Challenger. Ez egy műanyag pisztolyszerűségből áll, amely érzékeli a videokazettáról lejátszott filmeken a képernyő eltérő részein megjelenő villanásmintákat. Ha az ellenfelekre jellemző minta detektálásakor a ravaszt lenyomva tartjuk, lelőttük az ellenfelet – ha nem, mi sérülünk. Az eredeti játék, a Space Challenge Japánban hatalmas siker lett, így ott további hét játékot is kiadtak hozzá, de ezek közül Európába csak kettő jutott el: ezek a Sky Wars, illetve a Turtle Challenge nevet viselték (utóbbi nindzsa teknőcöket mutat be).

A gyártásnak a NES (pontosabban a Famicom) sikere, illetve az annak nyomán egyre nagyobb számban megjelenő, ennél jóval komplexebb játékélményt kínáló konzolok elterjedése vetett véget.


Forrás: The Games Machine 1987/10-11. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A minotaurusz-gnoll-ork koalíció, illetve a varázstudóit már elveszített parti közt dúló csatának néhány röpke pillanaton belül egy hatalmas vörössárkány fog véget vetni. Ez pedig szemenszedett hazugság – ilyen színű hüllő ugyanis nem szerepelt az itt hirdetett játékokban!

Forrás: Computer Gaming World #060. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Nem tudom, ki az, akinek élete legélvezetesebb pillatai közé tartozik egy építkezési hordozható műanyagbudi használata, mindenesetre én nem nagyon engedném kézikonzolok hirdetései közelébe...

Forrás: Electronic Gaming Monthly #036. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.