Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Rendben, Yuzo Koshiro a Super Shinobi kiváló zenei anyaga miatt mindenképpen megérdemli a dicsérő szavakat, de vajon tényleg muszáj volt a zeneszerzőt négyszer is a borítóra helyezni, ráadásul ilyen hányaveti, aszimmetrikus módon?

Attól függetlenül amúgy, hogy egy Mega Drive-központú újságban jelent meg a hirdetés, a muzsika a program PC-8801-verziójából származik. Ki tudja, miért, a 19-22. számok egy másik játékból jöttek: ez ugyanis egy miniválogatás a Bosconian Sharp X68000-es kiadásának zenéi közül.

Forrás: Mega Drive Fan 1990/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár a vírusokat nem feltétlenül asszociáljuk (vagy legalábbis én nem teszem) az Amigával, a már akkor is online töltögető embereket és az aktív lemezcserélőket fenyegette néhány csúnyaság. Az első valószínűleg az SCA volt, ami még csak a lemezeket tette olvashatatlanná, de a Byte Bandit már az operációs rendszert pusztította, a Lamer Exterminator pedig a floppykat és a merevlemezeket is saját adatszemetével töltötte fel, akár totális adatvesztést is okozva.

Forrás: Amiga Format 1990/01. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

E cikkből kiderül, hogy milyen játékokra is vágytak a vasfüggöny lebomlásának hónapjaiban az amerikai fotel-stratégák. Tényleg különleges ötlet mind a négy, és amennyire tudom, egyik sem valósult meg azóta sem. (Az Athletic Directorra van esély, hiszen az EA nemrég ismét megszerezte az egyetemi amerikai foci jogait.)


Forrás: Computer Gaming World #069. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Nem hallottam még korábban e programról, pedig a Demon Blue kaján vigyorú főhőse pont úgy néz ki, mint egy olyan játék főhőse, amivel anno kiválóan szórakoztam volna. (Feltéve persze, hogy nem olyan nehéz, mint ahogy egy csomó hasonló, C64-gyökerű akció-platform keverék volt nehéz akkoriban.)

Forrás: MobyGames. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Sajnos a hirdetés nem tér ki rá, de a Never Mind fejlesztőcsapata a korszak legmókásabb stúdiónevével rendelkezett: a fura logikai játék az M.C. Lothlorien néven tevékenykedett, ami számomra mindig is egy vadul rappelő Celebornt juttatott eszembe.

De hogy valami értelmes is szerepeljen a képkommentárban: a játék arról szólt, hogy a pályák falain látható jeleneteket a színes kockák ide-oda pakolásával rekreálja a játékos. A korabeli kritikák szerint a pályánkénti időlimit még az akkori játékosok nagy része számára is túlzásnak bizonyult, az egyetlen életet és a continue-k hiányát pedig mindenki anyázva emlegette.


Forrás: User #02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Sünökkel nekem szinte bármit el lehet adni, szóval nincsenek igazi kifogásaim; egyszerűen csak nem értem a mennyországban tartó rágcsálók konvoja, illetve a Ridge Racer V közti összefüggést...

Későbbi szerkesztés: sajnos egy kedves kommentelő elárulta az igazságot, e roppant sötétlelkű (és Sonic-gyalázó) reklám valódi jelentését. Mit is mondhatnék... hulljon tetű a kitaláló levesébe!

Forrás: Official PlayStation 2 Magazine (UK) 2001/01. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Ritka betekintés a szovjet számítógép-ipar kezdeti szakaszába: a fénykép 1959-ben készült a moszkvai tudományos akadémia számítógép-laborjában. A falakat minden bizonnyal az 1953-ban építeni kezdett Strela komponensei borítják: a Szovjetunió első teljesen saját gyártású mainframe gépe 6200 vákuumcső és 60 ezer dióda segítségével végezte matematikai számításait, másodpercenként 2000-et. A monstrum sikeres volt: a következő generációs gép, a már tranzisztorokkal dolgozó BESM-6 megépítése előtt kilenc példány készült belőle, szolgálva mind a moszkvai egyetemek alkalmazott matematikai kutatásait, mind pedig, nyilván, a hadsereget.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

Egyetlen oka van annak, hogy ez az cikk megjelenhetett az oldalon: értelmetlenül sokat kuncogtam magamban a Godzilla gazdasági munkaközösség elnevezésen...


Forrás: Play 2002/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Már éppen kezdtem meglepődni azon, hogy a Softek egyrészt milyen őszinte a kreativitáshiányukkal kapcsolatban, másrészt pedig, hogy milyen furcsa, hogy egyszerre két Space Invaders-klónt is kiadnak. Aztán persze kiderült, hogy semmi ilyesmiről nincs szó: a Megapede egy Centipede-klón, a Monsters in Hell pedig a borító által sugallottakkal ellentétben nem egy pokolba helyezett keresztyénszimulátor, hanem egy Space Panic-másolat.

Forrás: Computer & Video Games #020. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Nem volt könnyű megtalálni a Dreamcasttal együtt megjelenő játékok közül azokat, amelyek támogatták a négyfős játékot, de azért valahogy összejött a lista: NFL Blitz 2000, Pen Pen TriIcelon és NFL 2K. Értem persze, hogy az amerikai foci (és a pingvinfuttatás) rajongói örültek ennek is, de azért a konzol az első napokban sokkal jobban szolgálta ki azokat, akiknek csupán egyetlen barátja/riválisa volt.


Forrás: Official Dreamcast Magazine (US) 1999/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.