Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Nem tudom eldönteni, hogy ez a Commodore 64-re csattintható szintetizátor-billentyűzet zseniális avagy borzalmas ötlet e. Mivel megasikerré nem vált, gondolom nem működött úgy, mint ahogy azt az optimista marketingszöveg írja, de hát az tény, hogy a SID chip lényegében egy szintetizátor volt.
Forrás: Australian Commodore Review 1985/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Ugye nem csak én látom úgy, hogy valami borzalmasan félresikerült annak a bikininek a renderelése közben? Igaz, az a haj sem sokkal jobb, de az talán 1998-ban még elfogadható volt...
Forrás: Total Control 1999/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Akár 8 mega RAM, mint a nagyfiúknál!
Forrás: Amiga World 1987/03-04. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Nem tudom, mennyire közismert, de a remek The Exit 8 játékból nemhogy lesz film, de már játsszák is a japán mozik.
Forrás: én. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár a Nintendo sosem állította, hogy a Dr Kawashima’s Brain Training használata orvosilag igazolható módon javítana játékosai kognitív funkcióin, főleg a legelső reklámokban veszélyesen közel kerültek ehhez. Noha a furcsa programból eszelős siker vált (hosszú évek alatt végül 19 millió fölé kúsztak az eladásai), a második résztől a Nintendo már azt hangsúlyozta ki, hogy ez csak egy szórakoztató szoftver, ami ugyan ugyanolyan hasznos lehet az agy megdolgoztatásában, mint a sudoku, a keresztrejtvény, vagy bármely más hasonló gondolkodtató játék – csak persze ez jóval szórakoztatóbb és változatosabb.
Forrás: NGamer 2006/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Vajon 1990-ben mit jelenthetett az, hogy „magasabb felbontású, mint az ipari átlag”?
Forrás: RePlay 1990/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Hexatérképes körökre osztott stratégia a hidegháború forró ütközeteiben – hát persze, hogy konzolon a helye! (Az öbölháborús reklám gyengéd átverés volt, ami a korszellemet akarta meglovagolni.) Persze akkoriban ez megszokott volt, és például a Koei tucatszám készítette az eltérő korban játszódó stratégiai játékait, amelyek Japánon kívül sokszor csak SNES-en jelentek meg.
Forrás: Electronic Gaming Monthly #043. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Azzal a bevezető bekezdéssel vadászni lehetne a nyelvtanilag érzékenyebb emberekre (az is szép, hogy a játék nem túl komplex nevét kétszer sem sikerült jól leírni benne); arról nem is beszélve, hogy Shigeru Miyamoto csak producer volt a Stunt Race FX fejlesztésénél, az, hogy az ő agyszüleménye lenne, egyáltalán nem állja meg a helyét.
Forrás: Club Nintendo Magazin 1994/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Több szempontból is érdekes álláshirdetés. Egyrészt azért, mert kiderül belőle, hogy cirka 45 ezer eladott (mainframe) géppel valaki az iparág egyik óriása lehetett, másrészt pedig azért, mert a leírásból kiderül, hogy 1978-ban pontosan milyen feladatai és eszközei voltak egyes programozóknak.
Forrás: Creative Computing 1978/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Beszédszintetizátor 1983-ból, ami ráadásul egy specifikus ember hangján szólal meg? Nyilvánvalóan kamu!
Gondoltam én, amíg meg nem kerestem, hogy a valóságban ez milyen is volt, és ennek hallatán legalább abban biztos vagyok, hogy a minőséggel, közérthetőséggel nincs gond, és az is biztos, hogy simán a hangok mögé lehet képzelni egy BBC-s bemondót.
A tesztek mind dicsérték a hangminőséget: a nagy gond az, hogy a szókincs igen apró, így azon túl, hogy a masinával akár egymillióig is el lehet számoltatni, más, komplexebb szövegek kimondására a rendszer nem képes. Később persze más cégek készítettek olyan kiegészítőket, amelyek nem szavakból, hanem fonémákból dolgoztak, így alkalmasabbak voltak szabad szövegalkotásra.
Forrás: Acorn User 1983/09. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A fejléckép forrása: waneella