Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Nem, ennek a reklámnak semmi köze a videojátékokhoz, de Gandalf kolosszális szakálla miatt igenis megérdemli, hogy bemutassuk! A hirdetés természetesen a Ralph Bakshi-féle első Gyűrűk ura-filmet (trailer, háttér) próbálta népszerűsíteni.
Forrás: Omni 1978/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Bár természetesen sosem járt nálam ebből a ZX Spectrumhoz tervezett billentyűzetből, visszaidézve azt a délutánt, amikor a gumigombokkal próbáltam begépelni egy újságban talált hosszú kódot, csak támogatni tudom a létét.
Legalábbis ezt gondoltam addig, amíg meg nem láttam azokat az iránygombokat. Miért, vajon miért választotta bárki ezt az elrendezést?!
Forrás: Your Spectrum 1984/05. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A kizárólag az Atari 8-bites számítógépeivel foglalkozó Antic magazin szerint ezek voltak 1983 első felének legjobb és legnépszerűbb játékai az Amerikában igen népszerű platformon.
Forrás: Antic 1983/04. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
A mára hatalmas játékbirodalommá fejlődött MegaTen-széria eleje igen szerény volt: az első felvonás a japán számítógépekre 1987-ben megjelent Digital Devil Story: Megami Tensei volt. A ma már a Persona- és a Devil Summoner-sorozatokat is magába foglaló franchise eredetileg egy regény (rajongói angol fordítás itt és itt) megjátékosításaként született meg. Bár az ötlet az Atlus egyik vezetőjének fejéből pattant ki, a Telenet által fejlesztett PC-s verzió két hónappal előbb lett kész, így az indította el a máig tartó démonosdit.
Ez a verzió a sok vallásból összekombinált bizarr háttérvilágon, illetve a főszereplők kilétén túl nem sokban hozta a Famicom-verzió remek megoldásait. Sajnos ki kell mondanunk: a legelső MegaTen egy Gauntlet-továbbgondolás volt, jobbára sztori nélkül, 160 pályával, no meg égbekiáltó nehézséggel. Talán nem is véletlen, hogy a hirdetést a borítóhoz készült remek jelenetek dominálják, és hogy az MSX-változat egyetlen képkockája pöttöm méretben bújik meg az oldal alján.
Forrás: MSX Fan 1987/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Nem tudom, hogy az Automobili Lamborghini cím megállná-e a helyét egy alaposabb vizsgálat után is, elvégre a nyolc irányítható kocsiból mindössze kettő tartozott a neves olasz gyár termékei közé, a többi helyen holmi Porschék és Dodge-ok osztoznak...
Forrás: N64 Pro 1998/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Korábban is láttunk már néhány nehezen olvasható játékcikket (1, 2, 3), de ez mindenképpen új bajnokaspiránsnak számít!
Forrás: Personal Computer Games 1984/02. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A Microsoft marketingstratégiája 1980 legelején a teljesen valódi és kifejezetten a biológiai emberekhez hasonlóan kommunikáló igazi vásárlók minden téren hihető személyes történeteire épített.
Forrás: BYTE 1980/01 és 1980/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Hiába az angol felirat, a HT-1080Z felirat bizony a Híradástechnikai Szövetkezet saját számítógépeit jelzi*. Ez volt az 1982-es hazai iskolaszámítógép-program győztese, így később a művelődési minisztérium 820 darabot rendelt be ezekből. Nem ez volt azonban az első mikroszámítógép, ami magyar iskolákban dolgozott: már 1983 legelején érkezett egy korábbi megállapodás keretei között az országba 112 darab svéd gyártmányú ABC-80 számítógép is. A hivatalos beszámoló szerint ebből a bőségből minden középiskola kapott legalább egy gépet, a tanárképzőkön pedig egyenesen egy-egy 3-5 gépből álló labort alakítottak ki.
(Ilyen „frizurám” nekem is volt!)
*Már amennyiben kifejezetten jóindulattal közelítjük meg a témát, és az amerikai Tandy TRS-80 Model II-t klónozó hongkongi EACA vállalat Videogenie néven forgalmazott számítógépeinek, illetve azok ott gyártott komponenseinek itthoni összeszerelését magyar terméknek tartjuk. Igaz, a gépbe került hanggenerátor már teljes egészében magyar termék volt.**
**A későbbi, HT-1080Z/64 jelű modellek már itthon (át)tervezett és gyártott alkatrészekből készültek.
Forrás: Mikroszámítógép Magazin 1983/01. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
A krómhatású potméterek mellett figyelemre méltó, hogy ezen az 1975-ös sztereó kazettásmagnón két mikrofonbemenet is volt, így akár podcastet is lehetett vele készíteni.
Picit érdekes lehet a Dolby-logó is: ezen a hardveren az konkrétan a Dolby B zajszűrő jelenlétét jelezte.
Forrás: Playboy 1976/01. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Nem, mégsem csinálták meg...
Legalábbis Dreamcastra egész biztosan nem, hiszen ez a majmos filmfeldolgozás PlayStationre és PC-re jelent csak meg. Igaz, sok öröme nem volt azokban sem senkinek, hiszen a játék rémesen rossz, amolyan igazi, klasszikus, igénytelen filmlicensz volt.
Forrás: Dreamcast Monthly 1999/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella