Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Ha 1985-ben járattam volna ezt a brit magazint, valószínűleg még pozitívabb élményeket szereztem volna a BC’s Quest for Tires nyúzásakor, mint így.

Forrás: Your 64 1985/05. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Hogy a bávatagon mosolygó ördög homlokába miért nem valódi pentagramma van vésve, azt már sosem fogjuk kideríteni, de hát ezen a képen nem ez az egyetlen kérdőjel. Ott van például a furcsa majom, vagy akár a bal alul épphogy látszó rohamosztagos, hogy a nyolcvanas évek posztereiről szökött izzadt haramiákkal ne is foglalkozzunk...

Persze a Crack Down sosem volt szerencsés az otthoni verziók borítóival: a DOS-verzió egy kifejezetten bizarr kompozíciót kapott, az amerikai konzolos kiadáson a játéktermi verziót díszítő japán harcosok jelentek meg,  a japán Mega Drive-kiadást pedig egy szintén elég fura ceruzarajz próbálta eladni.


Forrás: User 1990/07-08. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.


Az amerikai játék-korhatár besorolásai 19 évvel ezelőtt. A pontos részletek és plecsnik ma már kicsit másként néznek ki, de ettől még a rendszer az itt lefektetett alapokra épül ma is.

Forrás: GMR 2003/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A válasz a soha senki által fel nem tett kérdésre: 1960-ban mégis milyen cikkekkel szórakoztatta olvasóit egy amerikai amatőr rádiós magazin?

Forrás: 73 Magazine 1960/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Én aztán tényleg értékelem a régi játékokat, illetve az azok igényes újrakiadásában rejlő munkát, de ez a kompiláció, a ’97-es Williams Arcade’s Greatest Hits bizony nem érte meg a 40 fontos árát.


Forrás: Nintendo Official Magazine (UK) 1997/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Az 1985-ös Xanadu a konzolok szerepjáték-dominanciája előtti idők egyik legnépszerűbb PC-s japán RPG-je volt, a Falcom szerint 400 ezer darabot tudtak értékesíteni belőle. Sok más, főleg csak akkor értékelhető erénye mellett mindenre kiterjedő igényessége vezetett ehhez a sikerhez, és talán a fáradságos logótervezést is ide sorolhatjuk. A győztes természetesen a jobb alul látható, egy komplex plecsnit is felvonultató variáció lett.

A második oszlop első próbálkozása pedig szép plagiarizmusról árulkodik: az ugyanis a Xevious betűtípusának lemásolása!

Forrás: Falcom Bible: Making of Sorcerian. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Ki mondta, hogy egy űrállomáshoz pár deszkánál és faragasztónál többre van szükség?


Forrás: Acorn User 1983/08. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Mivel a Thomson számítógépei Franciaországon kívül nem kaptak rendes terjesztést, én nagyon sokáig nem is tudtam a Commodore 64 és a ZX Spectrum e konkurenseiről. A cég 1982-ben két modellt adott ki: a gyönyörű képmanipulációnak köszönhetően a látszólag a repülést szolgáló MO5, illetve a többi oldalon feltűnő TO7. Bár utóbbi volt a drágább, gyalázatos membrán-billentyűzete láttán ezt ma már senki nem mondaná meg. A magasabb árat elsősorban a beépített magnó és az ajándékba adott fényceruza indokolták.

Mivel e gépek voltak a francia iskolaszámítógép-program alapjai, egy-két éven keresztül népszerűek voltak; olyannyira, hogy több száz olyan francia fejlesztésű program jelent meg rájuk (többek közt az Infogrames és a Ubi Soft alkotásai is), amelyeket más platformon nem lehetett kipróbálni.

Forrás: Tilt #022. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Meglepően részletes leírás arról, hogy a MicroProse épülőben levő európai leányvállalata milyen fejlesztési programokat használt 1994 elején. Végül a tervezettnél kisebb jelentőségű lett ez az iroda: bár néhány port született itt, a viszonylag kislétszámú csapat tulajdonképpen egyetlen sorozatért volt felelős története során.

Igaz, az a Geoff Crammond nevével fémjelzett Grand Prix-széria volt, a korszak talán legkomolyabb autószimulátora. (A Legends alcímű történelmi epizód nem itt készült.)

Forrás: Edge #005. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A hirdetés legalább minimálisan humoros, a hirdetett játékok nagyszerűek, így csak egyetlen kákás-csomós kérdésem maradt: miként lehet lopás közben is bekapcsolva az a Final Fight-automata?

Forrás: Electronic Gaming Monthly #029. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.