Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Igen, ez egy kizárólag a videojátékokkal foglalkozó magazinban elhelyezett hirdetés, amely arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy ma már nem csak irodai szoftverek léteznek, hanem szórakoztató programokat is találhat az ember, ha nagyon körülnéz.
Forrás: Computer Gaming World #086. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Felteszem, a kompozíció azt volt hivatott bemutatni, hogy a számítógép szép lassan a mindennapi élet szerves részévé válik.
Forrás: Commodore Újság 1986/06. A bejegyzéshez jelenleg 16 hozzászólás van.
17 hosszú évvel e reklám megjelenését követően a CIA hivatalosan is elismerte az Area 51 közigazgatási területen levő Homey Airport létét, és részletezte annak az U-2 repülők kifejlesztésével elindult történetét és feladatát. A számozás logikája nem ismert, hiszen az Area 51 szomszédja az Area 15. Maga a terület léte természetesen sosem volt megkérdőjelezhető.
A reklám pedig természetesen az első, a digitalizált felvételeket használó Area 51 konzolverzióit népszerűsíti. Igaz, egy efféle fénypisztolyos lövöldözésben pont a történetet és a rejtélyt nem nagyon lehet átadni; ettől persze a bázis ellepő idegenek durva megbüntetése élvezetes, egyszerű móka.
Forrás: Ultra Game Players 1996/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Nem, ez nem az a The Sorcerer’s Apprentice, amellyel talán te is játszottál Commodore 64-en. Nem, ez egy rajzprogram volt, amit valamiért ezzel a vörös várral próbált meg eladni az aprócska amerikai Event Horizon kiadó. Valószínűleg nem sok sikerrel: a program, amennyire utána tudtam nézni, nem maradt fenn az utókor számára.
Forrás: Commander 1983/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Bár a Final Fantasy VII példátlan sikerét követően a Square legtöbb játéka megjelent angolul is, a Soukaigi sajnos elkerülte ezt a sorsot. Ennek vélhetően az volt az oka, hogy azt egy külső csapat, a később wrestling-játékokkal népszerűvé vált Yuke’s fejlesztette, és eladásai Japánban sem alakultak jól. Pedig a történet egész érdekesnek hangzik: a korabeli, modern Japánban járunk, nem sokkal azt követően, hogy felrobban a Fuji, és a föld mélyéről szörnyek hada sereglett elő. Természetesen ellenük hat tinihősünk (sőt, ketten húsz év felettiek!) veszi fel a küzdelmet, mégpedig valós időben, amolyan akciójátékos módon vagdalkozva.
A hirdetésen Natsuki Sumeragi karaktertervező eredeti illusztrációt látni, ugyanúgy, mint a hangulatos dobozképen.
Forrás: Dengeki PlayStation 1998/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A magának szép lassan legendás státuszt kiharcoló Club Nintendo Magazin e számában volt egy rövid impresszum, amelyből kiderül, hogy a magyar kiadás a brit minta alapján készülő osztrák verzió mutációja volt. Az alkotók nem tartották fontosnak, hogy nevüket megosszák a nagyközönséggel.
Ez persze nem magyarázza meg, hogy a magyar játékosok nevét miért így írták le...
A millió helyesírási hiba és elgépelés közt a „Super Mari Kart”-ért külön hála!
Forrás: Club Nintendo Magazin 1994/03. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
Amikor Jack Tramiel elszontyolodik, üzleti ellenfelei ellen végrehajtott háborús bűncselekményekről ábrándozik. Érdekes, hogy a cikkben részletezett Atari-tervek jókora része végül nem valósult meg: az XL-széria nagy részét törölték, a maradékot pedig XE néven fejlesztették tovább. A fő termék az Amigát hónapokkal előző Atari ST lett, amellyel néhány éven keresztül tudták is tartani a lépést a fő rivális Commodore-ral.
Forrás: Antic 1985/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A kedves kolléga keresztre feszíti a játéktermeket, kerozint önt a platformháborúzás parazsára, majd kedélyesen közli, hogy nem tudta a második pályát sem teljesíteni ebben a zéró kreativitást sem használó, de amúgy jól játszható Donkey Kong-klónban.
Forrás: Color Computer Magazine 1983/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Kifejezetten látványos illusztráció próbálja eladni a The Mon Mon Monster című MSX-exkluzív akciójátékot. A Hot-B által fejlesztett és kiadott program a játékmenetét tekintve talán a legelső Castlevaniához áll legközelebb, csak itt természetesen Frankent kell hadba vezetnünk az eredeti regényben még nem szereplő „testvére”, Megald, illetve annak szörnyseregei ellen. Kifejezetten jó játék, ráadásul ritka is: egy hiánytalan példányt 50 ezer jen alatt nem nagyon fogunk találni...
Forrás: MSX Magazine 1989/05. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy guildfordi vállalat, akik számítógép-tervezéssel foglalkoztak. A sajtónyilatkozatok szerint a cég, a DIP Research neve is erre utalt, hisz a rövidítés a rendkívül futurisztikusan hangzó Distributed Information Processing kifejezést takarta. (Valójában persze David, Ian és Peter, a három alapító neve szülte azt.) 1989-ben készítettek egy VHS-kazetta méretű, kinyitható PC-t, a világ első palmtop számítógépét. A DIP Pocket PC nevet viselő kütyü Nagy-Britannián kívül már a PC Folio néven került bejelentésre.
Ekkor lépett be az Atari a képbe, és rengeteg pénzt fizettek a három mérnöknek azért, hogy Atari Portfolio néven csak ők gyárthassák és forgalmazhassák a gépet a jövőben. A PC Folio tehát soha nem jelenhetett meg, az Atari pedig világsikert aratott a Portfolióval; no nem feltétlenül az eladásokkal, hanem inkább azzal, hogy ez volt a futurisztikus gép, amellyel a Terminator II-ben John Connor feltört egy ATM-et.
Forrás: Wikipedia. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella