Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Nem a játékhoz készült festmények és rajzok elveszítése okozta ezt a reklámot (olyannyira nem, hogy ez volt a borító is), hanem egy direkt designdöntés. Szerintem ez nem feltétlenül okos dolog, hiszen a célközönség jókora részének gőze sincs arról, hogy itt éppen milyen játékról is van szó.
Forrás: Ultra Game Players 1996/11. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Én is próbálok mindig más megközelítésű és felépítésű teszteket írni, de az még sosem jutott eszembe, hogy gondolataimat rímekbe szedve tegyem közzé. E cikket elolvasva a vers eztán sem lesz írói eszközöm; nem csak azért, mert nem értek hozzá, de azért is, mert nem látszik alkalmasnak a játékmenet részleteinek kielemzésére...
Forrás: Commodore Power Play 1983/Tél. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.
Furcsa, de stílusos játéknak furcsa, de stílusos hirdetés dukál.
A Jet Set Radio Future egyike volt a Sega legjobb játékainak a PS2/Xbox-korszakból, zenéje pedig még ma, több száz meghallgatás után is frissnek hat. Aki nem hiszi, hallgassa csak meg – itt van a teljes zenei anyag, itt pedig három kedvenc számom arról: The Concept of Love, Fly Like a Butterfly, Humming the Bassline.
Forrás: Famitsu Xbox 2002/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Nem tudom, hogy milyen hírek jutottak el a német-osztrák piacról a magyar szerkesztőségbe, de globálisan 1987 abszolút nem volt piaci csőd az Amiga számára. Igaz, az igazi csúcs még messze volt, de az eladások minden fontos piacon folyamatosan emelkedtek.
Ami a (németből fordított) cikket illeti, az elsősorban arról szól, hogy ez a modell négy ISA csatoló mellett tartalmazott öt Zorro II bővítőállást is, amelyeken keresztül többek közt az IBM PC-kompatibilitás volt elérhető.
Forrás: Commodore Újság 1987/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fanatikus mormon republikánus szenátor, Orrin Hatch tökéletes időérzékkel 1999 májusában ágál (nyilván) a Fox News egyik, nyilván tényekre építő beszélgetős műsorában a Doom II által képviselt szörnyű veszélyek ellen.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.
A Game Gear nem volt rossz kézikonzol, és eleinte még jónevű játékok is nagy számban akadtak hozz. A készülék vesztét végül valószínűleg hatalmas energiaigénye okozta: míg a Game Boy négy ceruzaelemmel átlagosan 15 órán keresztül bírta, addig a Sega gépe hat elemből is csak három-négy órát tudott kisajtolni – ez pedig egyszerűen túl magas működtetési költséget jelentett sok családban.
Forrás: Mean Machines 1991/06. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Már a hetvenes években is menő volt a számítógépes retrózás, akkor például az IBM 7070-et, ezt az 1958-ban piacra dobott adatfeldolgozó rendszert tárgyalták ki a kollégák. Bár a BYTE magazin cikken nem tör pálcát a gépezet felett, ma azt az IBM egyik óriási bukásaként ismeri az IT-történelem. A rendszer legnagyobb hibája a más IBM-megoldásokkal kapcsolatos kompatibilitás hiánya volt, pedig hát tíztonnás súlyába akár még ez is beleférhetett volna...
Az IBM 7070 magyar Wikipédia-oldala kitér a szerkezet árára: „egy tipikus rendszer havi bérleti díja 17.400 dollár volt, de meg is lehetett vásárolni, 813.000 dolláros áron.”
Forrás: BYTE 1979/06. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Vajon minden reklámfotózással foglalkozó stúdió ruhatárában akad egy pár ennyire retkes sportcipő, avagy ezt úgy hozták létre külön a hirdetés kedvéért?
Forrás: Nintendo Magazine System 1993/04. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A nagy pixel gyönyörű. Még ilyen közelről is.
Forrás: Video Games and Computer Entertainment 1989/02. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.
Az első verekedős játék életerő-csíkkal! Igen, a Yie Ar Kung-Fu a videojáték-történelem egyik fontos újítója volt. Ezért is meglepő, hogy a mai napig nem jutott eszembe, hogy rákeressek, mi az istent is jelent vajon a címbéli „Yie Ar”. Nos, sajnos semmi igazán misztikusat, egyszerűen az egy, illetve a kettő kínaiul, egy kicsit furcsa átírással.
Hát, ennek sem érte meg utánanézni...
Forrás: Zzap! 64 1985/10. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella