Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Azt mondják, a világtól elzárt szigeteken néha furcsa irányt vesz az evolúció; és ez a hirdetés bizonyítja, hogy az ausztrál marketinges is különleges állatfajtává nemesedett nagy magányában.

Forrás: Hyper 1994/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár valószínűleg a „4000 helyszín” összeszámlálásához is igen kreatív matematikára van szükség, a 120 órányi játékmenetet harsogó ígéret még ennél is nagyobb hazugságnak számít...


Forrás: Amiga Power 1992/02. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Az elsőre talán kicsit fura című program, a The Man I Love egy klasszikus szöveges kalandjáték volt, egyike a műfaj kevés, Japánban készült felhozatalának. A stilizált, fekete-fehér grafikát az ennél jóval többre képes platformokon (PC-88, PC-98, MSX2, X1 és X68000) a noir-hangulat megteremtésére használták a Thinking Rabbit stúdió fejlesztői. A játék különlegessége, hogy a szöveges parancsokat angolul és japánul is elfogadta.

Forrás: 98 Fan 1987/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Két évvel azt követően, hogy Commodore 64-re megjelent a Corporation című sci-fi stratégiai játék, a Core Design* is úgy gondolta, hogy ez a név megfelelő lesz nekik is. Ez a Corporation egyébként papíron elképesztő alkotás volt: másfél évvel a Wolfenstein 3D előtt már majdnem FPS volt, ráadásul nem csak lövöldözés volt benne, de lopakodás, hackelés, sőt, igazi RPG-elemek is! Tényleg megelőzte a korát; sajnos olyannyira, hogy ezek a remek ötletek alig-alig működnek benne.

*A játéknak ők csak kiadói voltak, a tényleges munka két apró stúdiónál (Dementia és Dimension Creative Designs) zajlott.

Forrás: CU Amiga 1990/09. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Két fotó 1973-ból, a Carnegie Mellon egyetem infomérnöki laborjából: Carol Shanahan és Chris Hausler diákok pózolnak az IBM, DEC és Heathkit gépek gyűrűjében.

Forrás: Silogic. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Ki tudja, miért, ez a játék három eltérő címen jelent meg. Noha a legtöbb európai verzió tényleg a Raffles nevet viselte, valamiért ZX Spectrumon Inside Outing felirat volt a borítón. Még furcsább volt a helyzet az amerikai kiadásokkal, azon a piacon ugyanis már a Devon Aire in the Hidden Diamond Caper címmel várta a vevőket a program.

Mindegy azonban, hogy milyen néven futott, a program egy izometrikus nézetű házat kellett kifosztani, mégpedig ritka alkalomként a tulajdonos engedélyével; a megözvegyült hölgy a szörnyekkel kísérletező férje hagyatékát próbálja jobb lehetőség híján kapzsi tolvajunkkal megkerestetni.


Forrás: ACE 1989/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Ismét egy semmi-köze-a-Retro.Land-témájához-de-annyira-fura-hogy-nem-tudtam-kihagyni műfajú hirdetés, ezúttal 1955-ből. Vajon miért volt az amerikai kormányzatnak feleslege kétméteres gumilabdákból? Miként is működött volna egy ilyen labdacs egy benzinkút népszerűsítésében? Mekkora pusztítást okozott egy ilyen, amikor valaki útjára engedte egy zsúfolt strandon?

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Ha csak az illusztrációt osztottam volna meg, vajon ki ismerte volna fel, hogy az Impossible Mission II hirdetéséről van szó? Én biztosan nem; egy öngyújtó-ujjú robotra biztosan emlékeznék, de ezt most látom először.


Forrás: Computer Play 1989/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Az Acornsoft igen szívesen vette volna, ha a The Dating Game-ből korabeli mém, a mainstream sajtó által felkapott balhé válik, de nem volt ilyen szerencséjük: senkit nem érdekelt a párkapcsolati kompatibilitásról szóló, szerintem mélységesen tudománytalan szoftver. Bár ahhoz egy londoni pszichológus is a nevét adta, a program nem sokkal tudott többet annál, mint hogy önbevallásunkra kiírta, hogy olyan partnert lenne érdemes keresni, aki a mi pozitív jellemvonásainkat fontosnak tartják.

És akkor még erről az illusztrációról nem is beszéltünk...

Forrás: Big K 1984/09. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A hetvenes évek oly népszerű faborítása ezúttal egy, az oktondi felhasználónál is intelligensebb rádiós ébresztőórát takar. Nem mondom, a szundikáló funkció 1979-ben kifejezetten előremutató találmány volt, és azokkal a számológép-gombokkal még a kütyü „beprogramozása” is élvezetes lehetett.

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.