Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Az ausztrál segélykiáltásnak feltehetően lett eredménye, hiszen alig fél évvel e hirdetés publikálása után már meg is érkezett az első licenszelt Scooby-Doo játék Commodore 64-re. És hogy mi volt a címe? Nem hiszed el: Scooby-Doo.
Forrás: Australian Commodore Review 1985/10. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Kifejezetten impresszív hirdetés, amely szerintem sikerrel mutatja be az XCOM (vagy UFO) által hozott élményt; még akkor is, ha a hirdetésen szereplő zöld bogárbestia jól ismert módon sosem volt része a játéknak.
Az európai borítóhoz készült festmény egyébként Danny Flynn alkotása.
Forrás: PC Gamer (UK) 1994/04. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A Commodore Újság hasábjain folytatódik a tavasszal indult honi Plus/4-kálvária, igaz, ezúttal már homályos célzások helyett konkrét számok és ígéretek is elhangzanak a két illetékes szájából.
Itt láthatók a tényleges premier pillanatai, illetve egy beszámoló a vidéki viszonyokról.
Forrás: Commodore Újság 1986/07. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Ki tudja, miért, de három hosszú évbe telt, mire a Defender of the Crown elkészült NES-re is; aztán pedig újabb két esztendőt kellett e kiadásra várnia az európai játékosoknak. Ekkorra persze az eredeti játék már eléggé megkopott, így aztán hiába volt jobb például az irányítás terén ez a verzió, mint az amigás, nyilván nem ugrálta úgy körbe a sajtó (vagy a vevőközönség).
Ettől teljesen függetlenül ez a teszt szép példa arra, hogy a brit Mean Machines miként próbálta átvenni a hosszú folyószöveg helyett a kisebb szövegdobozokra építő japán magazinok stílusát.
Forrás: Mean Machines 1991/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Egy ritkán látott jelenség: egy magyar fejlesztésű játék igényes, egészoldalas hirdetése 1985-ből. A 3D-s mászkálást és logikai feladatokat is felvonultató Scarabeus a Novotrade-nél készült, és ezt a londoni társcég, az Andromeda adta tovább: így Európában az Ariolasoft, Amerikában pedig az edutainment terén fontos cégnek számító Spinnaker adta ki azt.
A hirdetésen látható az igényes európai borító is, amelyet Michael Embden festett a játékhoz.
Forrás: Your Commodore 1985/12. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.
A SimTex a Master of Magic, illetve az első két Master of Orion elkészítésével örökre beírta magát a játékvilág krónikáiba. Igazán szomorú tehát, ahogy a csapat története véget ért: a MicroProse annyira megunta az akkor már Guardians: Agents of Justice címen futó „szuperhősös XCOM” sorozatos késéseit, hogy 1998-ban bezárták az egész stúdiót. (És igen, ebben jelentős része volt az interjúban is felemlegetett animációk szinte végtelen tömegének.)
Sajnos a játék tehát nem jelent meg, de ez az 1996 végi interjú* jól összefoglalja, hogy milyen játék is lett volna ez.
*igen, ezt az a Doug Lombardi készítette, aki aztán a Valve jól ismert marketingmenedzserévé avanzsált.
Forrás: Boot Magazine 1996/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Ha már egyszer sikerült leigazolni a borító megfestéséhez a kor egyik legnagyobb sztárgrafikusát, Noriyoshi Ohrait, én bizony semmiképpen nem a hat ujjat, négy lábujjat, két arany fülbevalót és egy felháborító bajszot felvonultató korcs jószágot raktam volna a hirdetés főhelyére.
A Royal Blood angolul Gemfire címmel jelent meg; ám az természetesen nem alakult át, hogy ezen a néven is egy konzolokra tervezett fantasy stratégia volt.
Forrás: BEEP! Mega Drive 1992/07. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Furcsa játék az, ahol denevér-sípolással lehet csuprokat idegesíteni, de az tagadhatatlan, hogy a hirdetéshez felhasznált fotó fantasztikus hatást kelt, még a megkunkorított, félig en pointe pozícióban levő játékossal együtt is.
Forrás: Ultra Game Players 1996/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A filmlicensz alapján készült játékok egyik rejtett előnye, hogy még reklámgrafikusra sem kell költeni, hiszen ezt a munkát a filmes marketing-hadjárat során valaki már elvégezte előre.
Forrás: Zzap! 64 1985/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Bár az űrcsőben játszódó tényleges játékhoz vajmi kevés köze van, kifejezetten tetszik ez a hirdetés: gyönyörűek a színek, egész pofás a logó (még ha a font kicsit talán stílusidegen is), és a graffitizett űrhajó is érdekes gondolat.
Forrás: Zzap! 64 1987/06. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella