Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Tegnap brit hardveres árlistát láttunk 1991-ből, hát most itt van a magyar kínálat is! Igaz, ott PC-s kütyükről volt szó, itt pedig sokkal inkább az Amigán van a hangsúly.

Hátha valaki tudja: az a Tonce AT-emulátor pontosan mit tudott? Ha már kétszer is a listán van, ráadásul eltérő árakkal, hát biztos valami nagyszerű eszköz lehetett!


Forrás: Computer Mánia 1991/05. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Bár a Saturn alaphelyzetben nem támogatta a Video CD szabványt, több olyan kártya is megjelent Japánban és Európában, amelyekkel le lehetett játszani ezeket a lemezeket a konzolon. Sőt, néhány játék is felismerte ennek jelenlétét, és ilyenkor átvezető videóik sokkal jobb minőségben jelentek meg a tévén.

Forrás: Sega Saturn Magazine (JP) 1995/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Tökéletesen berendezett, bármely 1976-os magyar lakásban elképzelhető polcok mutatják a vasfüggöny egyik oldalának technológiai legjavát.

Speciel én ennél valamivel nagyobb hangsúlyt szenteltem volna a reklám információs feladatkörének, de ki tudja, talán ennyi is elég volt tömegek felajzásához és boltba küldéséhez.

Forrás: Interpress Magazin 1976/05 és 1976/06. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.


Számítógépes hardverek 1991 legvégén a brit piacról: sok ismerős kütyü és márka van ezen az oldalpáron, de be kell vallanom, hogy soha korábban nem hallottam keménykártyákról, hard cardokról. Volt valakinek szerencséje ezekhez?

Forrás: PC Review 1991/11. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Az amerikai haditengerészet hadnagya, Grace Hopper 1944-ben a Harvard Mark I számítógép fejlesztésének végső fázisában tesztelési célokkal új lyukkártyákat „programoz” a gép számára. Hopper később részt vett az UNIVAC-I kifejlesztésében, majd megtervezte az első programozási nyelveket, amelyek angol szavakra épültek – elsőként a FLOW-MATIC született meg, majd a COBOL. A végül ellentengernagyi rangban, 79-évesen leszerelt „Grandma COBOL” karrierje során megkapott minden, nem harci teljesítményért kiadott katonai elismerést, nevét ma a USS Hopper romboló, a Yale egyetem egyik kollégiuma, az amerikai energiaügyi kutatóintézet Cray XE6 szuperszámítógépe, illetve a Google által 2022-ben befejezett, Amerikát Spanyolországgal összekötő tengermélyi hálózati kábel viseli.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A távoli jövő véres-futurisztikus világában már több megabyte-os adatcsomagok repkednek fénysebességgel ide-oda a kibertér virtuális valóságában!


Forrás: PC Zone 1994/04. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Megnyugtató látni, hogy platformtól és évszámtól függően a nyomtatók működése univerzálisan szörnyű dolog volt.

Forrás: Amiga Format 1991/02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Gyerekként bizony imádtam (volna) minden ehhez hasonló bizarr videojátékos bútort és kiegészítőt. Ma persze nyilván értem, hogy miért nem éri meg minimum egy játék árát egy ócska műanyag hordtáskára költeni, de hát az a két taktikusan berendezett polc még ma is hívogatóan néz ki.

Forrás: Mega Action 1993/11. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A műanyag aktatáskában árult Alice számítógépek azért születtek meg, mert a gyártók (a Matra és a Hachette) úgy gondolták, hogy az amerikai TRS-80 MC-10 licenszelt klónjával jó esélyük van megnyerni a francia oktatási minisztérium iskolaszámítógép-pályázatát. Mivel a megrendelés végül a Thomsonnál landolt, az Alice-ok gyártása alig három éven keresztül tartott.


Forrás: Tilt #026. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.