Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Hol van ebből a folyamat-leírásból a projektmenedzser, aki agilis módon hangolja össze a devops-sprinteket és a tervein sosem változtató megrendelő észrevételeit?!


Forrás: Élet és Tudomány 1986/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

1987-ben írta át a korábban Apple II-re már megjelent edutainment szoftverét Amigára is a Unicorn Software. Ebben a szórakozni és tanulni is vágyó lurkók egyszerű minijátékok segítségével bővíthették ismereteiket Földünk faunájáról. A Joseph Hewitt által készített illusztrációk ugyan talán még nem hozzák ki a maximumot a Commodore számítógépéből, de legalább az állatportrék tökéletesen élethűek. Így aztán a játékból is kiderül, hogy a sirályok valójában mutáns halak, hogy a fehérfejű rétisas a francia trikolór előtt csak feszengeni tud, hogy csiga egészen másként hordja a házát, mint azt gondoltuk, vagy éppen, hogy a majmoknak egypixeles ánusza van.

Forrás: VGJunk. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


„A nyomtatott áramkörön élő hardverkomponensek megelégelték a CPU kiemelt szerepét, feltépték forrasztásaikat, és regicidiumról álmodozva megindultak az alaplap közepe felé.” Így kezdődik a Transistors Revenge háttértörténete, és a magam részéről kalapot emelek: kiváló maflaságú sztoriról van szó!

Forrás: Acorn User 1983/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A valódi milliárdjaikat a Magic-ezés során tanult taktikákkal szerző milliárdosok annyira az élet megacsászárai, hogy egy feléjük tartó tengeralattjáró elé kötve is tudnak vízisíelni.

A gyűjtögetős kártyajátékot kiadó Wizards of the Coast 2006-os kampánya az efféle vicces „valódi” fogyasztói beszámolókra épített, és szerencsére az ennek szentelt igen modern weboldal nagy nehezen még ma is elérhető!


Forrás: Retro Gamer #024. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Az ember azt gondolná, hogy egy tengeralattjárón zajló harcban nem feltétlenül a lángszóró a legoptimálisabb fegyver, de hát itt a bizonyíték rá, hogy mindannyian tévedtünk.

Forrás: The One 1989/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Nem tudnám elmagyarázni, hogy ez a CB-rádiós megszállottaknak készült eszköz mire jó, de a hirdetés kifejezetten igényes, főleg, ha más 1961-es próbálkozások mellé helyezzük.


Forrás: 73 Magazine 1961/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Még akkor is meglehetősen negatív hangvételű cikkről van szó, ha nagy nehezen megbocsátjuk a szerzőnek, hogy 1976-ból nem látta előre a felfoghatatlan mennyiségű adaton trenírozott öntanuló algoritmusok felemelkedését. Érdekes viszont, amit a cikk Kircherről ír: a rengeteg tudományterületen aktív német polihisztor vízhajtású automatikus orgonája ugyan sosem létezett, de ennek kapcsán megtudtam, hogy ez a tudós találta fel a macskazongorát is. Ez az eszköz eltérő nagyságú tüstéket vert sorban kikötött macskák farkába, amik ettől nyilván jól szabályozott, eltérő hangon vonyítottak fel, így produkálva a minden bizonnyal rendkívül nyugtató hatású zenét.

Vagy hát ez az elmélet, mert Kircher megannyi találmányohoz hasonlóan a macskazongora sem épült meg...

Forrás: Interpress Magazin 1976/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A központi alak – a mikroszámítógéppel irányítható Fairy, egy úgynevezett cybot – retinát és lelket égető látványa mellett agyunk minden mást kiszűr a robotbemutató oldalról, pedig a bendzsót pengető Kazuko (típusa szerint egy „come home doll”) csizmás lába sem egy olyan alkotás, amit ne hordozna magával a sírig az ember...

Forrás: Technopolis 1982/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Van kedved háborús büntetteket elkövetni, a Kinect segítségével most minden korábbinál átélhetőbb formában? Újságírókat és civileket mészárolnál a jogi felelősségrevonás veszélye nélkül Irak után Xboxon is? Szteroidok és pszichoaktív drogok hatása alatt szeretnél digitális gyerekeket ölni? Téged is vár a Blackwater*!

*Ja nem, Xe. Illetve Academi. De nem is, most már Constellis. Becsszó, nem azért változtatunk ennyiszer nevet, mert azokhoz annyi mocsok tapad, hogy már a CIA-nek is ciki velünk üzletelnie!


Forrás: @Gamer 2011/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Mivel a harmadik Alien-film fő helyszínén, a Fiorina 161 börtönbolygón nincsenek fegyverek, az azt feldolgozni hivatott Probe fejlesztőinek rendkívüli találékonyságra volt szükségük, amíg egy lövöldözés nélküli kreatív filmfeldolgozást tudtak készíteni. Ez persze csak vicc, hiszen 1992-ben vagyunk: az ALIEN³ ugyanúgy tele volt lángszórókkal, pulzuskarabélyokkal és gránátokkal, mint mondjuk a Terminator 2 hasonló szellemben készült átirata...

Forrás: Amiga Power 1993/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.