Az biztos, hogy nagymellényű lelkesedésből nem volt hiány a Datasonftnál, és ezt a fajta pofátlanságot akkor is el kell ismerni, ha sok valódi igazság nem volt az állítások mögött. Az nyilván nem igaz, hogy ezek lettek volna az első számítógépes játékok zenével, és bár nem néztem végig a korszak minden zenei toplistáját, valahogy kétlem, hogy mondjuk a Cosmic Tunnels dallamai ezeken szerepeltek volna. És ha már itt tartunk: az nem négy játék egyben, hanem egy játék négy pályával. Oké, eltérő koncepciójú pályák, ami 1983-ban nem volt általános, de azért ez nem négy játék. Szintén érdekes a The Tail of Beta Lyrae (a remek cím mögött egy egyszerű Scramble-másolat van) dicsérete: miért számított az menőnek, hogy egy játékot még senki nem tudott végigjátszani?! Oké, értem, azért, mert ha végig lehetett volna simán játszani, akkor legfeljebb 10 perc alatt majd‘ minden játéknak a végére értünk volna, de ez a fajta dicséret nekem mindig is fura volt.
Forrás: Antic 1983/12. Állandó link a bejegyzéshez.