Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A kilencvenes évek közepe a villámgyors IT-változások kora volt, és ezt mi sem tükrözi jobban, mint egy 101%-os lelkesedéssel írt randomhírek-oldal egy tetszőleges játékmagazin kütyürovatából. Ez is kiváló korlenyomat 1995 tavaszáról: a cikkíró megőrül a 100-megás Zipdrive lemezektől, lelkendezik a hardveres kiegészítő formájában megjelent tévéműsortól, reménykedik benne, hogy a Tank Girl nézhető lesz, és ezeregyszedszerre is elhiszi, hogy a következő vezetékmentes joystick tényleg működni fog. 

Ja, és ha szeretnél renderelt képeket nézni, arra már van egy weboldal!


Forrás: Computer Player 1995/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A „videovászon mesterei”, a Silversoft fejlesztői láthatóan nem a kreativitásban utaztak, hanem sokkal inkább abban, hogy 1983-ban még (vagy ugye a ZX81 esetében, már) szoftverbőséggel nem vádolható platformokra úgy-ahogy átírták a korszak legnépszerűbb játéktermi klasszikusait. Mindenki kitalálhatja, hogy az Invaders vagy a Muncher címek mit is takarnak, nem is szólva az Asteroidsról, ahol még arra sem vették a fáradtságot, hogy kicsit átnevezzék a programot...

Forrás: Computer and Video Games #019. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A PlayStation belső sonys kódneve a fejlesztés során PSX volt, vagyis PlayStation Experience. Noha a cég ezt hivatalosan soha nem használta, a belsős fejlesztői eszközök mind ezen a néven futottak, így rengeteg stúdió és kiadó csak így emlegette az új hardvert (még akkor is, amikor az már nem is volt annyira új).

A fejlesztői C Compiler neve ccpsx volt, az assemblerek aspsx és asmpsx néven futottak, a végleges hardverhez képest négyszer annyi memóriát tartalmazó DTL-H2000 fejlesztői masinát pedig csak psxcons néven emlegették a dokumentációk. 

Sőt, az ikonikus PlayStation-menü is psx.exe néven futott le, amikor lemez nélkül indítottuk el a gépet.

Forrás: Edge Issue #010. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Dengeki Hime magazin kizárólag olyan játékokkal foglalkozott, amelyeket ma minimum problematikusnak minősítene minden jóérzésű ember. Ez itt például a Cry Sweeper, amelyben igen brutálisan megerőszakolt lányok ügyében kell nyomozni – bár elvileg a jó oldalon állunk, a játék igen lelkesen mutogatja a bűneseteket, és a reklámból is látszik, hogy azok jelentették a fő vonzerőt. 

Forrás: Dengeki Hime 1997/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Ha már a játékot alkotó Mike Singletontól nem sikerült megszerezni a Lords of Midnight térképét, hát egy ügyeskezű és igen kitartó belfasti olvasó a magazin segítségére sietett. 

Forrás: Crash 1984/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Az 1984-es amerikai játékpiac teljes szoftverfelhozatalis listája, konzolos, játéktermi és számítógépes eladási listák, valamint  néhány erős pontrekord tömörül ezen an információkkal telezsáfolt oldalon.

Mike Klug akkor friss Pole Position-rekordja egyébként a mai napig nem dőlt meg.

Forrás: Computer Games 1984/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Mind szakmailag, mind stilisztikailag, mind nyelvtanilag kikezdhetetlen írással, mit írással, remekművel mutatja be a Super Game Boy kiegészítőt (a „dupla computert”, fogalmaz frappánsan a vendégíró) a Club Nintendo magazin magyar kiadása. Igazán kár, hogy nem sikerült egy SNES-ről képet találni az illusztrációhoz...

Forrás: Club Nintendo Magazin 1994/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár a hirdetés inkább a szövegszerkesztőkkel veti össze a ReadySetGót, ez sokkal inkább egy tördelésre szolgáló program, az egyszeri felhasználó helyett inkább a profi felhasználókra tervezve. Egy kis ideig a szoftver piacvezető is volt, de aztán a sorban érkező riválisok mind tudásban, mind népszerűségben alaposan lekörözték. Ennek ellenére a ReadySetGo (akkor már Ready,Set,Go! néven) egészen 2009-ig kapott frissítéseket, az utolsó időkben már az arab IT-óriás, a Diwan tulajdonában.



Forrás: Macworld 1986/07. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A Falcom illusztrált szöveges kalandjátékában természetesen egy démonkirályt kellene legyőzni, de ennél engem az egy szemével is nézelődő fémgatya mellett az is piszkosul szórakoztat, hogy a grafika alapján a démonok bizony egyértelműen emlősök!

Forrás: LOGiN 1985/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Vidgame és vidname... az előbbit legalább értem, de az utóbbival bizony megfogott engem az ausztrál videojáték-szleng...


Forrás: Hyper #008. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.