Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A xenomorf profilból sokkal fenyegetőbben néz ki, mint így szemből ábrázolva...


Forrás: SegaForce 1992/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A Shikigami no Shiro Evolution a játéktermi alapjáték sokat javult változata volt; egy dolog azonban nem alakult át: a shoot ’em up játékmenet továbbra is teljesen alkalmatlan volt rá, hogy a sorozatgyilkosos, rejtélyekkel teli történetet érthető módon mesélje el. Sajnos ez a verzió nem jelent meg Japánon kívül, pedig szükség lett volna rá: a korábbi PlayStation 2-es kiadást kiherélve, egy eltérő játék folytatásaként, Mobil Light Force  2-ként adták ki angolul, viharos sikertelenséget aratva ezzel

Forrás: Famitsu Xbox 2002/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Amikor már tömegesen érkeztek a játékok PlayStationre, a Sony japán ága megpróbálta a lehető legtöbbet egyszerre hirdetni, még akkor is, ha ez furcsa végeredményt hozott. Itt például nem csak a Formation Soccer ’97 és a Zero Divide 2 került egyazon reklámra, de a Time Crisis még egy mókás, kamu-idol interjút is kapott. A hölgyek a fénypisztolyos játékban ideális beállást mutatják, és persze dicsérik a konzolos átiratot, amiért abban extra szintek is helyet kaptak.

A legérdekesebb találat az oldalon azonban a Baby Universe, egy játék, amit egyenesen a Sony adott ki, de persze csak a cég japán ága: az amerikai és európai kirendeltségek olyan undorral reagáltak egy digitális kaleidoszkóp ötletére (merthogy pontosan erről van szó), hogy az első bemutatón túl szóba sem került, hogy az elhagyja a szigetet.

Forrás: Dengeki PlayStation #048. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Na ilyen naplemente közbeni sétarepüléses jelenet nincs a Dragonriders or Pernben, de még a mellékelt screenshot által sugallott grafikus szórakozásra is csak ritkán kerül sor a The Connelley Group játékában. Ez ugyanis egy menüvezérelt barátkozó-szimulátor, amiben a dolgunk Pern előkelőbb klánvezéreit szövetségekbe csalni, majd a nagyritkán érkező, mindig ugyanazon háttér előtt zajló akció minijáték teljesítése. A két eltérő játékfél ráadásul nem hat ki a másikra: a diplomáciával nem leszünk jobb sárkányharcosok, és az akciórészek teljesítése sem biztosít előnyt a stratégiai részben.


Forrás: Antic 1984/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


1991 végén nem csak a Sega-termékeket hivatalosan forgalmazó francia Gai Jouet-bolthálózat teljes felsorolása fért el egyetlen oldalon, de a mélyen tisztelt vásárlóközönség egy átlagos tagját is sikerült megörökíteni.

Forrás: Megaforce 1991/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A csokornyakkendő ellenére is snooker-groupie-kkal fenyeget (?) a Jimmy White’s 2: Cueball reklámja. Mert hát kinek kellenek screenshotok, amikor láthatóan mindenre kapható hölgyeket is lehet mutogatni a snookerszalon vörösfényű mélyén?

Forrás: DC-UK 2000/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A szoftver neve furcsa képzettársításokat indíthat be, és bizony az illusztráció sem könnyíti meg a program beazonosítását, de én segítek: a Baby Maker a japán PC98-as világ legnépszerűbb lemezmásoló programja volt, ami csaknem minden védelmet képes volt megtörni; vagy ha nem is ez, de a következő verzió már mindenképp.

Forrás: Hacker 1986.09.04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Az ember azt hinné, hogy a csalóhardverek kora rég lejárt – pedig hát a lelketlen bénák rengeteg pénzt fizetnek ma is ilyesmiért, hogy immorális előnyre tegyenek szert a legnépszerűbb multiplayer játékokban. 

Az Action Replay sokkal barátságosabb hardver volt, ami még a kreatív kísérletezést is lehetővé tette: a véletlenszerű kódokkal bizarr változásokat lehetett előidézni szinte minden játékban.

Forrás: Mean Machines 1991/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Elektroműszerész, bunyófanatikus vagy szoftvermérnök – a Rare-nél mindenkire szükség van!

Forrás: Edge #016. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Ha már a Sega csúnyán elhanyagolta a Golden Axe-sorozatot a Mega Drive-korszakot követően, más fejlesztők próbálkoztak meg valami hasonlóval. A Toka nevű francia stúdió például Soul Fighter néven adott ki valami hasonló koncepcióra épülő (de már 3D-s) játékot Dreamcastra.

Három választható karakter, fantasy környezet, változatos pályák – hogy lehetne ezt elrontani? Hát például borzalmas irányítással, egekbe emelt nehézséggel és szörnyű megkötésekkel: az egyik játékmód a teljes végigjátszásra mindössze öt életet adott, a másik pedig ugyan végtelen újjáéledést tett lehetővé, de itt minden pályát halál nélkül kellett (volna) teljesíteni. 


Forrás: Official Dreamcast Magazine (UK) 2000/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.