A Hydlide-széria egyértelmű csúcspontja az itt hirdetett harmadik rész, a The Space Memories volt. (A Famicom-verzió a Yami kara no Houmonsha alcímet viselte, az angolul is megjelent Mega Drive-kiadás pedig valamiért a Super Hydlide címet viselte.) Bár a lelkes fejlesztők mindent belepakoltak a játékba, ami eszükbe jutott – a moralitás-mércétől a napszakváltozáson át, a felszerelés súlyának szimulációszerű modellezéséig –, a mából visszatekintve ez nem minden tekintetben volt jó ötlet, hisz így egy nehézkes, néhol kifejezetten unfair nehézségű játék lett a végeredmény.
Forrás: MSX Magazine 1988/07. Állandó link a bejegyzéshez.