Az Edge az első években még nem volt az a megbízhatóan mértéktartó magazin, mint mondjuk manapság. A Doom shareware-verziójának tesztelésekor például a cikkíró legfőbb problémája az, hogy az egyetlen feladat a programban a szörnyek kiirtása, és negatívumként hozza fel, hogy nem lehet az ellenfelekkel beszélgetni és szövetségeket alakítani. Értem én persze, hogy az Ultima Underworld kolosszális élmény volt pár hónappal korábban, de azt nem felismerni, hogy a Doom nem egy szerepjáték még akkor is elég furcsa dolog, ha tudjuk, hogy a program igazi hatása csak a következő években mutatkozott meg igazán.
Forrás: Edge #007. Állandó link a bejegyzéshez.