Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Egy nyugatnémet számítógép-üzlet kirakata 1984-ben, amikor a Commodore helyett még a Tandy uralkodott.


Forrás: Floppy Diskette. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Értem én, hogy a Mortal Kombat 3-hoz miért választottak a marketingesek a szokásosnál agreszívabb stratégiát, de úgy érzem, ez a hirdetés egy kicsit így is túlzás volt talán...

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

A Playboy víziója a távoli jövő – az 1980-as évek – közlekedési lehetőségeiről, és bónuszként, az akkori divatról. Mit ne mondjak, az író és a grafikus pöttyet optimistábbak voltak a világ infrastrukturális beruházásaival kapcsolatban, mint amit a valóság hozott...

Forrás: Playboy 1970/10. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Az 1958-ban hadrendbe állt, akár nukleáris robbanótöltettel is felszerelhető Hercules légvédelmi rakéták irányító egységének elektronikus vezérlője.

A fotót Marcin Wichary készítette.


Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Az 1987-es Xenocide legjobb pontja egyértelműen a Keith Parkinson által rajzolt borítófestmény volt.

Forrás: Stratos Zero. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Mini szoknya, maxi spektrométer.

A hölgy mögött egy teljes Finnigan Instrument Model 1015 GC/MS/DS rendszer áll, vagyis balról jobbra egy számítógép nyomtatóval, a duplaszekrény-méretű kvadrupól tömegspektrométer, annak vezérlőkonzolja, illetve egy gázkromatográf.

Forrás: Science History. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

A Panasonic által 1972-ben piacra dobott színes (és tranzisztoros) rádiók, amelyeket a cég elsősorban nem is erre a célra, hanem csuklóra csattintható divat-kiegészítőként árult.


Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Ki gondolta volna, hogy Commodore 64-en elérhető volt egy EEG-t, pulzust és testhőmérsékletet is mérő biofeedback-alapú program is? Én biztos nem, de a Bodylog cég ezt igenis meglépte 1986-ban. A már akkor is piszok drága berendezések ára ma csillagászati, és én igazából azt sem tudom elképzelni, hogy valaha is volt ennek bármi értelme – de az tény, nem egy átlagos programról van szó!

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.


Sajnos semmiféle információt, kontextust nem találtam ehhez a nagyszerű fotóhoz, így kezeljétek azt művészi installációként!

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

A Sierra minden lehetőséget megragadott, hogy termékeit eladja: itt például egy telefonszolgáltatónak sikerült elsózniuk egy nagy kupacot kurrens játékaikból, akik aztán előfizetőiknek adták azokat oda. És mivel a Sprint hirdette az akciót, még némi ingyen reklámot is kaptak az üzletért cserébe.


Forrás: Electronic Entertainment 1994/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.