Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Bazooka Bill síszemüvegben, uborkazöld kezeslábasban, ikonikus késével az oldalán feszít egy lakótelepi otthon dzsungelfénykép-tapétával feldobott előszobájában.

Forrás: Zzap! 64 1986/11. A bejegyzéshez jelenleg 18 hozzászólás van.

Az érdeklődést tettető királynőt kiváló frizurájú talpnyaloncok vezetik körbe az International Computers vállalat kisuvickolt és elhagyatott irodaházában, 1976. február 6-án.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Okot nem találtam rá, hogy miért készült Steven Spielbergről sajtófotó egy Defender-automata társaságában, de talán az E.T. forgatása során innen szedte az ihletet...

A fotó 1981-ben készült.


Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

Gary Gygax, a szerepjátékok létrehozásáért felelős társaság fele ad csodálatosan közlékeny interjút a Bíborhold magazinnak; feltehetően az egyetlent, amit magyar lapnak valaha adott. A Dungeons & Dragons létrehozásának máshol általam nem olvasott hátterétől a Dangerous Journeys-balhéig mindenről beszél Gygax, aki ekkor, 1994 körül már inkább számítógépes játékokon dolgozott. Sajnos az a játék, amibe a legtöbb munkát fektette – a Hunters of Ralk – a kiadó megroppanó pénzügyi helyzete miatt két évnyi fejlesztést követően végül nem jelent meg. Gygax erőfeszítései azért nem vesztek teljesen kárba: a videojátékhoz írt háttér és rendszer papír-kocka szerepjátékként poszthumusz módon közel húsz kötetben Lejendary Adventure néven megjelent.

Forrás: Bíborhold 1994/11. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.


Magyarul ugyanezt a remek borítót használva A rémület útvesztője címmel jelent meg Ian Livingstone kaland-játék-kockázat kötete. Bár természetesen a tízujj-technológiát használva ezt is rongyosra lapozgattam, arról nem volt tudomásom, hogy videojátékként is megjelent. Igaz, nem biztos, hogy tetszett volna, mert a fejlesztők valamiért elhagytak minden szerepjátékos vonást (mondjuk a harcokat), és egy illusztrált szöveges kalandjátékká alakították az eredeti sztorit.

Forrás: Zzap! 64 1986/11. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

Fényképes bizonyíték a kilencvenes évek japán Dragon Quest-őrületére. Bár számomra nincs játék, amely miatt beállnék egy ötkilométeres sorba, emiatt csak még jobban értékelem azok fanatizmusát, akik erre képesek.

A játék amúgy szerencsére kiérdemelte a lelkesedést: az ötödik rész a sorozat korai időszakának legjobb darabja lett, amellyel ma is öröm játszani. A japánul nem tudók számára (a rajongói fordítások mellett) erre az egyetlen megoldás a DS-re készült, végtelenül igényes remake.

A Dragon Quest V a fénykép készültének napján 1.3 millió példányban fogyott Japánban.


Forrás: Super Play #02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Bár a magát RPG-nek álcázó Lords of Doom valójában egy közepes kalandjáték, borítója kifejezetten jól sikerült. Igaz, a sok logó mindent megtesz az összhatás tönkretételéért (még a címben is rajzfilmes szemmé alakították az O-betűket!), de a háttérsztori egy kevéssé érdekes pillanatát ábrázoló festmény így is izgalmasabb, mint amit 1990-ben a német számítógépes játékok java kapott.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A francia központi aranykereskedő piac 1967-ben már gépesítve volt, ám a rutinos öreg rókákat ilyesmivel nem lehet átverni; ők igen sokáig apró, mocskos papírfecnik segítségével használták ki a nemzetközi kereskedelem megfelelő helyzeteit.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy a videojáték szót klingonul (legalábbis az internet szerint) qa’vaQ-nak kell mondani.


Forrás: Nintendo Power #007. A bejegyzéshez jelenleg 12 hozzászólás van.

Nem tudám egészen precízen meghatározni, hogy mi okozza, de ennek az 1960-as fotónak van egy sötét, cthulhui értelemben vett groteszk hangulata, mintha kicsit megolvadt viaszbábukat, vagy AI által generált arcokat látnánk... Pedig nem, egyszerűen így mulattak az amerikai fiatalok a helyi játékteremben.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.