Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


A kép az RCA 1959-es prospektusából származik, és a jómódú amerikai családoknak szánt elektronikai cikkeket mutatja be. Ezek a következők:

A Victrola fantázianevű négysebességes, hordozható fonográf (bal felül). A Tribune nevű tranzisztoros, elemmel működő rádió (alatta, elöl-, illetve felülnézetben). A Mark XVI sztereó fonográf két hangfallal (középen felül, a „szekrény” az). A szekrénykéjébe visszahajtva elrejthető Hillsborough fekete-fehér televízió (a tökéletes háziasszonyok fejei között). A Latham márka első tagja, egy ultramodern színestévé (a böszme tévé a vámpírgyerek előtt). A Pockette néven forgalmazott elemes zsebrádió (a Latham lábánál).

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

A cseppet sem groteszk jövőmondó automata, amely az akvárium-ketrecbe zárt nagyanyánkkal akar a lelkünkre hatni. Az efféle automaták már az 1900-as években is léteztek, bár e fotó 1987-ben már egy sokkal fejlettebb kiszerelésű verziót mutat. A lényeg persze itt sem változik: a pénz bedobását követően a mechanika elkezdi mozgatni a nagyi fakezeit, majd nyomtatva kapunk egy randomizált szöveget sorsunkról.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Az akár egy gépen, felváltva, akár forradalmi módon online is kipróbálható TeleWar az Amiga kevéssé ismert játékainak; részben azért is, mert 1987-ben nem sokan tudták az online játékmódot kipróbálni, vagy akár felfogni. Pedig kifejezetten jól megtervezett játék volt, lényegében a Panzer General elődjének is felfogható. Igaz, itt mindössze öt eltérő egység, illetve egy rendelhető légitámadás volt, de maga a taktikázás, a lőszer és az üzemanyag kiemelt szerepe innen sem hiányzott.

A játéknak egy nagyon hasonló folytatása mellett egy TeleEpic nevű középkori háborús mellékszála is volt.


Forrás: Amiga World 1988/04. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Amikor a Nintendo úgy döntött, hogy ők maguk fogják kiadni a Dragon Questet Amerikában, komoly problémával találták szembe magukat: el kellett magyarázni a NES-generáció számára, hogy mi az isten is az a szerepjáték, hogy miként működnek a tapasztalati pontok, vagy épp egy fantasy mágiarendszer. Bár a Dragon Quest így is irdatlan bukás lett (akkora, hogy az európai premiert rögtön törölték is), a számtalan újságcikk legalább milliókkal ismertette meg e műfaj alapjait.

Forrás: Nintendo Power #007. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Az iszonyatos feszültség (és talán a heveny életundor is) remekül leolvasható szegény légiirányító arcáról. A Wesson International stúdió két játéka igazi szimulátor akart lenni, a lehetőségekhez, és persze a katonai titoktartáshoz képest maximálisan modellezve, hogy milyen is lehet egy katonai, illetve egy civil repülésirányító munkája. Ez persze egyben azt is jelenti, hogy sem a Rapcon, sem a Tracon nem volt egy különösebben látványos játék, de akinek ez a feladatkör tetszett, az legalább az ismerkedést elkezdhette e programokkal.

Forrás: Amiga Format 1990/10. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

A 2006-os Scarface: The World Is Yours tiszteletére a kiadó Vivendi egy celebekkel teli E3-as bulit rendezett. Noha ide egyszeri firkász nem tehette be a lábát, temérdek fénykép őrzi a megjelenteket. A kép egyik oldalán az őskori Lemmysuchus krokodilnemzetség névadója áll, mellette pedig egy bizonyos Kat Owens, akire kizárólag hasonló celebfelvonulásokkal kapcsolatban találtam említést.


Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Bár a tesztelt (e szót óriási jóindulattal használva...) játék címét helyesen az 576 KByte-ban sem sikerült mindig helyesen leírni, e cikkben a legsokkolóbb számomra mégiscsak a brutális és teljesen indokolatlan háttérszínezési metódus volt.

Forrás: 576 KByte 1994/11. A bejegyzéshez jelenleg 14 hozzászólás van.


1966-ban az UNIVAC számítógépeket is gyártó EMCC dolgozta ki az első lemezes adattárolót. A méretes lemezre 2.2 MB adat fért, ami akkoriban elképesztőnek számított; igaz ennek megfelelően ára is iszonyatos volt, így a prototípusból sosem lett tényleges termék.

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Jordan Mechner rengeteg rajongói levelet kapott a Karateka megjelenését követően, többek között egy 17 éves, saját bevallása szerint ismeretlen játékprogramozótól is. Ki tudja, mi lett később ezzel a lelkes sráccal...

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Egy anyai (?) jótanács mindenkinek: mindenképpen lazítsuk meg a nyakkendőt és a gallért, mielőtt kényelmes fotelünkben ülve maszturbálni kezdünk egy 1982-es vetkőzős pókerjátékra!


Forrás: Antic 1982/12. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.