Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Chris Daly, a NASA mérnökenként rengeteg dologgal foglalkozott, például a Varian 620/i miniszámítógépekre létrehozott egy grafikus megjelenítésre is képes szoftveres környezetet. Ez volt az IDIIOM, amelyet aztán professzionálisabb programok mellett egy sakkprogram létrehozására is felhasznált. A bábukat a fényceruza segítségével lehetett mozgatni, és amennyire így utólag, a szoftver nélkül meg lehet ítélni, a Daly CP nevű rendszer egész jól játszott: a második helyet hódította el a legelső amerikai számítógépes sakkbajnokságon.

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A második évezred innovációja címet feltehetően a jövő nem a Keyboardmaniának fogja kiosztani, de azért jó látni, hogy a Konami egykor mennyi pénzt volt hajlandó belefeccölni a játéktermi fejlesztésbe. A játékosok 24-billentyűs szintetizátorokon muzsikálhatnak, tényleg új (és számomra játszhatatlan) szintre emelve a ritmusjátékokat. A dalok sebessége 60 és 240 bpm között volt. Az eredeti Keyboardmaniának két játéktermi, két PlayStation 2-re megjelent, illetve egy speciális PC-s folytatása született a következő években.

Forrás: Arcadia #002. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Ugye nem csak én gondolom úgy, hogy egy kiberkarnál az efféle bicepszek egy kicsit feleslegesek? Főleg, ha az ellenfelek két lábon járó gömböcök, akiket az ilyen menősködés vélhetően cseppet sem nyűgöz le.

Igaz, mélyebben tanulmányozva a kiborgot, sok dolognak nincs értelme. Mit szállíthatnak a lábba a mellkasból azok a csövek? Miért van kiberköldöke a harcosnak? Mennyi időt tölthet naponta bajsza megregulázásával egy kiborg katona? Kérdések, amelyekre nincs válasz.


Forrás: Zzap! 64 1986/11. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Nem, itt nem a sonkabarátokat köszönti egy szövetséges vállalat 1960 karácsonyának alkalmából, hanem az amatőr rádiósokat. És hogy angolul miért emlegetik ezeket a megtévesztő ham néven? Nem, nem azért, mert az első amatőr rádiót működtető fiatalok családneveiből ez a rövidítés jött össze...

A ham szimplán a „ham fisted” kifejezésből ered, ami az ártatlan XIX. században még egész konkrétan zéró szexuális felhanggal rendelkezett – ez magyarul egyszerűen lapátkezűt jelent. A telegráf korában ez volt a béna, lusta, veszélyt okozó módon dolgozó távírók csúfneve. Az amatőr rádiósokat a profi távírókkal foglalkozók eleinte nyilván lenézték, és rájuk is ezt a negatív szót ragasztották.

Mint látható, néhány évtizeddel később erre már senki nem emlékezett; a pejoratív jelentés éppúgy eltűnt, mint az egykorvolt büszke távírók hordái...

Forrás: 73 Magazine 1960/12. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

1981 legvégén próbálja megjósolni a villanyjátékok jövőjét egy magazin. Dolguk viszonylag könnyű volt: bár ekkor már javában dübörgött a konzolok első aranykora, a karácsonyi szezont leszámítva havonta legfeljebb hat-nyolc játék jelent meg – minden platformon együtt!

Forrás: Electronic Games #01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A The Art Department grafikus program tesztelése közepette teszi fel 1990 egyik fontos kérdését az Amiga Format magazin: tényleg, de most tök őszintén, valóban szükségünk van 16 millió színre?!


Forrás: Amiga Format 1990/12. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Úgy vélem, e három játék reklámjából talán többet is ki lehetett volna hozni; mindenesetre ehelyett koncentráljunk inkább a középen levő alkotásra! Először azt hittem, hogy ez a csodálatos Behind the Magic valami nagyon korai verziója volt, de aztán rá kellett jönnöm, hogy négy hosszú éven keresztül azért nem húzhatták még azt a remekművet sem a LucasArts fejlesztői.

Lehet, hogy mások számára ez nyilvánvaló, engem mindenesetre sokként ért, hogy 1994-ben valóban megjelent egy Star Wars Screen Entertainment nevű termék. A leírásból nem derül ugyan ki, de e program 14 képernyőkímélőből áll, semmi interaktív nincs benne. A nagy képen a Cantina nevű screensaver látható: ez egy statikus kép, amelyen a szoftver mindig egy-egy véletlenszerűen választott karakterre közelít rá. Egy másik egy bitang jó kijelzőt használó óra volt, egy harmadik pedig a hipertérbe beugró, majd onnan visszatérő Millennium Falcon ikonikus jeleneteiből állt.

A dolgot talán túl komolyan vevő oldalak sosem mulasztják el megjegyezni, hogy e program sok karakterrel kapcsolatban hibás információkat közölt, viszont innen derült ki az a máig a kánonhoz tartozó információ, amely szerint Tarkin nagymoff keresztneve Wilhuff. És ezzel ma is tanultunk valamit.

Forrás: Hyper #08. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

1983-ban egy új szövegszerkesztő telepítése kicsit bonyolultabb volt, mint manapság...


Forrás: Acorn User 1983/06. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Bár a Bungie ma már elutasítja az abúzus minden formáját, 1996-ban még más szelek fújtak: ekkor a cég még vidáman gondozta a PC-re egy évvel korábban megjelent Abuse Macintosh-verzióját. Ahogy a reklám is említi, a program az állandó hentelésről szólt: a zombitanyává vált börtönből menekülni vágyó főhős minden, épp a kezébe akadó eszközzel mészárolja az élőholtak tömegeit. Nekem úgy rémlik, hogy a játék jó nehéz volt, így éppenséggel az én dühszintem nem csökkent tőle...

Forrás: MacAddict 1996/10. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Bár e program az Arcus-sorozat negyedik része volt, nem csodálkoznék rajta, ha a legtöbbek számára ez meglepetés lenne: ez volt ugyanis az egyetlen epizód, amely megjelent angolul is. Sajnos a program nem tartozik a Wolf Team emlékezetes alkotásai közé, hisz lényegében egy csúnyácska, izometrikus nézete miatt csálén irányítható Gauntlet-szerű programról van szó. Sebaj, az Arcus Odyssey e reklámja így is megérdemli a helyet az oldalon, köszönhetően elsősorban Kazutoshi Yamane grafikus alkotásainak.

Forrás: Beep! Mega Drive 1991/03. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.