Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A „hogyan rontsunk el egy posztert lebegő fejekkel, névtáblákkal és egy csomó marketingszöveggel” verseny első helyezettje!


Forrás: Nintendo Power #028. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A nyugatnémet gazdaság helyreállításának (és otthoni vállalataik számára egy új piac létrehozásának) érdekében a britek 1947-től évente megrendeztek egy hannoveri ipari kiállítást. 1970-ben az egyik frissen épült kiállítóteremben külön rendezvény indult a Hannover Messe keretei között. Ez volt a Centrum für Büroautomation, Informationstechnologie und Telekommunikation, vagyis a CeBIT, egy elsősorban modern irodamenedzselési technológiákat felvonultató kiállítás. Itt ugyanúgy bemutattak irodai székeket és szortírozó mappákat, mint számológépeket és telefonokat – valamint a következő években már néhány igen korai számítógépes rendszert is. A CeBIT hamar önálló rendezvénnyé nőtte ki magát, majd pár év alatt nem csak a világ legnagyobb IT-show-jává vált, de a dotkom-korszakban egyenesen a világ legnagyobb ipari eseménye lett, a rekordévben 850 ezer látogatóval.

Forrás: NDR.de. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Jó, hát ha a tisztelt nyugati partner nem képes artworköt küldeni a játékához, akkor ne csodálkozzon, ha a hirdetése gyűrött papírra kerül.

A FTL ezen a téren tényleg meglehetősen igénytelen volt: a Chaos Strikes Back kiegészítő borítója semmit nem változott, a régi kompozíció csak egy új logót kapott.

Forrás: Oh! X 1990/12. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Ki tudja, hogy mindebben volt-e bármi igazság, avagy a csavarok szerepe valóban kritikus volt egy kazetta minőségét illetően...?


Forrás: Omni 1979/03. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Amikor az egyetlen platformra koncentráló újságod konzolja még nem jelent meg, félelmetesen nehéz feladat megtölteni 132 oldalt.

Nehéz, de egy kis kreativitással nem lehetetlen...

Forrás: Official Dreamcast Magazine (UK) 1999/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Biztos szórakoztató feladat volt e reklámfotó összeállítása, de a játékhoz bizony vajmi kevés köze van ennek a képnek. A Viva Piñata ugyanis egy roppant kedves állattenyésztős-kertészkedős játék volt a Rare-től – és pont az utóbbi dolog miatt hirdette azt a Microsoft minden Nintendo-fókuszú újságban is.

Forrás: NGamer 2006/12. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A roppant vidám Diddy Kong Racinghez nem igazán illik ez a keménykedős hirdetés – már csak azért sem, mert itt egyetlen versenyző sem hord sisakot...


Forrás: N64 Pro 1998/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Nightcaster nem volt egy kiemelkedő játék (amúgy sem, de az Xbox megjelenésekor szinte szemernyi figyelem sem jutott rá), de egy dolgot a javára kell írnunk: két analóg kart használó középszerű fantasy akciójátékként pontosan megjósolta, hogy a Diablo sokkal későbbi konzolos verziói miként működnek majd.

Forrás: Next Generation 2001/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Az MSX a legnagyobb sikereket leszámítva számomra jószerivel ismeretlen terep, így erről a két furcsa játékról sem hallottam még. A regény alapján készült Dome-ban egy efféle burokváros marketingelése a feladatunk: a cél az, hogy például mémesített fejfedőkkel és más reklámakciókkal olyan népszerűvé tegyük a tervet, hogy a nép boldogan foglalják le a lakásokat a védett minivárosban.

A Warning egy kicsivel könnyebben bemutatható: fogták az Elite szabad űrutazását, tettek bele egy roppant hosszú, nem kicsit animés sztorit, és RPG-szerűen bejárhatóvá tettek egy rakás bolygót. Van egy olyan érzésem, hogy mindez a gyakorlatban talán nem működött olyan jól, mint ahogy azt én elképzeltem, mert akkor talán más platformokon is feltűnt volna a Cosmos Computer alkotása.

Forrás: MSX Magazine 1989/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Nem, ez nem az az Ian Livingstone, aki ekkor a Domark egyik fő befektetője volt, három évvel később pedig már az Eidos vezetője.


Forrás: Mega 1992/10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.