Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
1986-ban az internet még a szolgáltatók körül kialakuló közösségekből állt, és az America Online felemelkedése előtt a legnagyobb online társaság a CompuServe-et használta. Ahogy olvasható, funkciók terén nem volt oka szégyenkezni a vállalatnak – még akkor sem, ha a mai globális kínálatot, szinte végtelen tartalmat és könnyű használhatóságot nyilván nem nyújtotta még a rendszer.
Forrás: Macworld 1986/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az 1984-es játékkínálatban a Titanic: The Adventure Begins a realisztikusabb játékok közé tartozott: nem lehet rögtön csak úgy nekiállni felderíteni az elsüllyedt luxushajó három emeletét! Nem, a játék a szponzorok felkutatásával indul, majd a roncsot meg is kell keresnünk. Mivel a valóságban 1985-ben megtalált roncs pontos helyét minden próbálkozáskor randomizálja a program, a legtöbb hajóroncs-rabló nekifutás még merülés előtt kudarcba fullad.
Forrás: Big K 1984/08. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A sok tekintetben a Rayforce-ra vagy a Radiant Silvergunra hasonlító Soukyugurentai sajnálatosan ritka kincse a csak Japánban elérhető shoot ’em up-arzenálnak. Annak ellenére, hogy a Soukyugurentai sosem jelent meg hivatalosan angolul, amennyiben a játéktermi kártyát egy amerikai vagy európai masinába helyezzük, majdnem teljesen lefordítva, Terra Diver néven indul el.
A Raizing által fejlesztett játékot az Electronic Arts (!) adta ki Saturnra, a PlayStation-változatot pedig a Data East gondozta. Utóbbi a Soukyugurentai: Oubushutsugeki nevet viselte, és remélhetőleg már ebből is nyilvánvaló, hogy ez sem hagyta el Japánt... Ez utóbbi egy extra űrhajót is irányíthatóvá tett, és ez, a sárga S.O.Q-026 Oubu kapta a főhelyet e verzió hirdetésén.
Forrás: Dengeki PlayStation 1998.01.16. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Egy dolgot nem említ csak a hirdetés: az ICD FA-ST merevlemez 20 MB-os verziója 699 dollár volt. A miheztartás végett: az alapgép a színes monitorral együtt ekkor 659, anélkül pedig 379 dollár volt.
Forrás: STart 1987/Tél. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Ahhoz képest, hogy a Ghosts ’n Goblinsban debütált híres lovagi alsógatyáról mindenki tudja, hogy azon szívecskék vannak (mint ahogy azt a spirituális utód e hirdetése is egyértelműen jelzi), az Arthur karakterét egykor megálmodó Tokuro Fujiwara 2021-ben robbantotta a bombát: azok eprek voltak az első játékban, csak a grafika még nem tartott ott, hogy ezt a játékban is jól meg tudják jeleníteni. Az azóta előkapart egykori fejlesztési rajzok alapján a teremtő nem füllentett: akkor és ott tényleg epreket álmodtak meg a főszereplő gatyájára.
Forrás: Next Gen 2002/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Nem mindig sül el jól, ha a tévéről fényképezett játékképeket kétoldalasra felhúzva prezentálja a marketing, de a Thunder Force IV esetében igenis működött a dolog: már ezek a gyönyörűen megrajzolt hatalmas sprite-ok is jelzik, hogy a Mega Drive történetének leglátványosabb shoot ’em upjáról van szó.
Szerintem említésre méltó (és a japán játékzene-piac erejét mutatja), hogy a játék zenei anyaga már 1992-ben megjelent CD-n, illetve, hogy miután a remek első játékokkal úgy-ahogy ismerté tették a Thunder Force nevet, Amerikában a negyedik részt valamiért mégis Lightening Force: Quest for the Darkstar címmel adta ki a Sega.
Forrás: BEEP! Mega Drive 1992/08. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Amiga-árak és -bemutatótermek (valamint aranyos disznók) 1990 elejéről.
Forrás: Amiga Action 1990/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Nem tudom, hogy arra kell-e koncentrálni, hogy végre létezik egy TRS-80-kompatibilis tűzoltó készülék, vagy arra, hogy a tűzesetek olyan gyakoriságúak voltak, hogy valaki szükségét érezte a termék létrehozásának és célzott reklámozásának...
Forrás: 80 Micro 1984/09. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
Bár Yoshi ma már platformjátékok sztárja, az aranyos dinoszaurusz dicsőséges karrierje elején még csak logikai játékokban kaphatott igazi főszerepet. A Yoshi’s Cookie ezek közül a legjobb volt, még akkor is, ha linzerkombináló logikája nem olyan azonnal érthető, mint mondjuk a Tetris vagy a Puyo Puyo működése.
Bár a hirdetés esztétikai értékének nem tesz túl jót, de az egyik plecsni legalább érdekes – én például nagyon sokáig nem is tudtam, hogy létezett egy Tetris 2 nevű játék. Márpedig így van, még akkor is, ha az eredeti alkotók helyett ez már a Nintendo és a TOSE designereinek munkája volt. A játékmenet lényegében egy átmenet a Tetris és a Dr. Mario között, vagyis az előre a pályára helyezett, villogó színes foltokat kell eltüntetni, mégpedig legalább két azonos színű blokkot melléjük helyezve. A Tetris-jelleg abból adódik, hogy e blokkok nem dupla kapszulákban érkeznek, hanem tetromínók (és a későbbi pályákon még bizarrabb alakok) képében potyognak fentről.
Forrás: The Super Famicom 1993.03.05. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Ébresztőóra, amely nem valamelyik rádióadó hangjaival keltegeti az álmos tulajdonost, hanem a biztonság kedvéért a televíziót kapcsolja be. Nem is lehetett annál jobb, mint csipás szemekkel bámulni a 9 inch-es képernyőt!
Forrás: Playboy 1970/12. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella