A nyolcvanas években az amerikai játékkiadók nagyja mindent elkövetett annak érdekében, hogy nehogy kiderülhessen, hogy egyik-másik programjukat Japánban készítették. A manga-stílusú grafikákat újrarajzoltatták, a karaktereket átnevezték, néha akár a teljes történetet is áthelyezték valami amerikai városba.
Ez történt a korai szerepjátékokkal is: a Dragon Questeknél Akira Toriyama, a Final Fantasyknál Yoshitaka Amano nagyszerű grafikáit tüntették el a marketingesek, mondván, az amerikai fiatalok megriadnának az általuk nem ismert stílustól. Ezt a furcsa (és szerintem valójában nem létező) rettegést az Amerikában 1989-ben bemutatott Akira, a három különálló japán animéből összevágott Robotech, illetve a kilencvenes évek elején berobbanó Dragon Ball tüntette el; ezek hatalmas nyugati sikerét követően a „japános” jelző szitokszóból értékké vált.
Ahogy ezen az 1990-es magazinborítón látható, a Nintendo ekkor még nem volt ennyire progresszív: az első Final Fantasy-játékot ultrahagyományos nyugati fantasyként próbálták meg még ekkor is eladni.
Forrás: Nintendo Power #017. Állandó link a bejegyzéshez.