Az 1956-ban piacra dobott IBM 704 az utolsó előtti vákuumcsöves számítógép volt a kék cégtől – utódja, a 709, nem sokkal később már a tranzisztorokra váltást szimbolizálandó 7090 jelöléssel volt kapható.
A ménkű nagy berendezést általában színtiszta matematikai műveletekre és assembler programozásra használták, hiszen mai értelemben vett szoftver alig futott rajta. Minden géphez járt egy IBM-es karbantartó mérnök is, aki a napi műszak előtt egy órával elkezdte a vákuumcsövek diagnosztikai vizsgálatát, és kicserélte az elmúlt 24 órában kiégett darabokat. Ő menedzselte le a gép beindítását is; az érzékeny bestia bootolása 15 percig tartott, ha minden jól működött.
Forrás: BYTE 1979/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.









