A tavalyi Doom nagyszerű visszatérés volt a széria alapjaihoz, a hangos és brutális démonvadászathoz. A komponens pedig, ami az egészet összetartotta a Glory Kill névre hallgat.

E cikksorozatban olyan játéktervezői ötletekről és döntésekről fogok írni, melyek önmagukban is képesek arra, hogy egyedi ízt adjanak egy programnak, hogy kiemeljék azt riválisai közül. Általában elsőre kisebb jelentőségűnek tűnő designdöntések szerepelnek majd itt, melyek azonban alaposabb vizsgálat hatására sorsdöntő erejűnek bizonyulnak; nem a j...tovább...

Az utóbbi években virágzásnak indult a retro művészeti albumok piaca, és temérdek régi konzol és sorozat kap ilyen megemlékezést. Most az egyik legjobbról lesz szó!

Hiába volt minden idők egyik legfontosabb konzolja, hiába hozott elődjénél sokkal több klasszikus, ma is kiválóan játszható alkotást, a Super Nintendo nem tudott olyan sikeressé válni, mint amilyen a NES volt; az előbbi eladásai az 50 milliót sem érték el, az utóbbi a 62-höz áll igen közel. A visszaesés elsősorban – minden bizonnyal a Sega hatékony...tovább...

A dobozképek sajnálatosan egyre kevésbé fontosak, az év legjobban fogyó játékai közül egy rakás érdektelen képeket használ. Valamilyen szinten érthető ez, a FIFA-szériának nem kell ezzel is küzdenie a vásárlókért, mégis mindenképpen szomorú tendenciáról van szó. Hogy legalább minimálisan vissza lehessen irányítani a figyelmet mégis a borítókra, öss...tovább...